Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 4. szám - N. N.: Az eperjesi ev. Kollégium sorsa a világháború után
108 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE evangélikusoknak theológiai fakultásuk legyen a pozsonyi egyetemmel kapcsolatban. A jogakadémiának pedig Csehszlovákiában nincsen jövője és a maga részéről nem is ellenzi, hogy e főiskola Miskolcra költözzék. Végül kijelenti, hogy Eperjesen nem tűr magyar főgimnáziumot és tanítóképzőt. Szerinte a csehszlovák kormány politikájának sarkalatos pontja : ma^yartalanítani és eltótosítani (entmag'ya- riziren et entslovaciziren). () ezt különösen a közoktatásügyi téren a legkíméletlenebbül fogja végrehajtani. Ennek alapján tehát csak két mód van: vagy átveszi a csehszlovák állam a Kollégiumot s maga hajtja végre a tótosítást, vagy meghagyja autonómiáját s magára a Kollégiumra bízza az eltótosítás munkáját. Csak e két megoldás között enged választást. Ez alapon kér felvilágosítást. Bánó Árpád erre eleve tiltakozik a Kollégium autonóm ügyeibe való beavatkozás ellen és felhívja dr. Flórián Károly jogtanárt, hogy adja meg a kormányreferensnek a szükséges felvilágosítást az iskola jogi helyzetéről. Dr. Flórián röviden, tömören ismerteti a protestáns iskola autonómiáját a békekötések és törvények alapján. Stefanek erre kijelenti, hogy az érvek előtt meghajol s ezidőszerint nem avatkozik az iskola belső ügyeibe. Hangsúlyozza azonban, hogy a magyar tanítást a Kollégiumban nem tűri. Bánó Árpád viszont hivatkozik arra, hogy a Kollégiumba járó hallgatók és tanulók és azoknak szülei túlnyomó többségükben magyar anyanyelvűeknek vallják magukat s így pedagógiai szempontból egyenesen lehetetlennek mondja a tanítási nyelvnek máról holnapra való megváltoztatását. Erre válaszolva Stefanek lehetetlennek tartja, hogy e majdnem kizáróan tót vidéken levő Kollégiumban oly elenyésző csekély számban volnának tót nemzetiségű tanulók. Megütközéssel látja a Kollégium 1916- 17. évi Értesítőjének statisztikai adatait a tanulók nemzetiségére vonatkozóan. Mayer Endre theol., Mikler Károly jógák., Gömöry János főgimn. és Gerhard Béla tanítóképzőintézeti igazgatók viszont tiltakoznak az ellen a vád ellen, hogy az Értesítőben a tanulók nemzetiségéről hamis adatok közöltettek volna. Dr. Stefanek erre kijelenti, hogy senkit sem akart meggyanúsítani azzal, hogy a nemzetiségi statisztikát meghamisították volna. Csak azt akarta mondani, hogy a statisztikai adatok nem felelnek meg a valóságnak, mert ezek a magyar állam elnyomásának, a millieunek, a pszichológiai motívumoknak az eredményei. Egyébként nem ellenzi, hogy a kollégiumi tanintézetekben e tanév végéig magyar nyelv legyen a tanítás nyelve. Végül megbízza a sárosi zsupánt, hogy legyen mindenben a jogakadémia dékánjának segítségére a zavartalan átköltözködést illetően. S ez az átköltözködés Miskolcra rövidesen, 1919 március 19-én meg is történt. Ezek után a Kollégiumba járó hallgatók és tanulók szülei, szám szerint 700-nál többen küldöttségileg memorandumot vittek fel Masaryk köztársasági elnökhöz a magyar tanítás megmaradása érdekében. Masaryk a küldöttséget kitüntető szívélyességgel fogadta s megígérte, hogy az ügy megvizsgálása érdekében leküldi emberét
