Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 4. szám - Rácz Lajos: Régi magyar kapcsolatok Angolországban
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 105 és Dury útján ismerkedett meg Tolnai a Comenius pedagógiai eszméivel és lett azoknak lelkes híveivé ! Angolországi összeköttetésének földerítése új fényt vet eddig is eléggé tiszteletreméltó alakjára. * A Tolnai és Comenius közt levő, kölcsönös tiszteleten és nagyrabecsülésen alapuló jó viszony, Comenius Patakra költözésével és itteni munkássága megkezdésével, nem maradt meg eredeti tisztaságában, hanem kissé megzavarodott. E megzavarodásnak többféle okát lehet megállapítanunk. a) Első ok volt az Independentia Aeternarum Confusionum Origó című, Comenius által még 1648-ban, az angol vallásügyi viszálykodások alkalmából írt műnek, Kanizsai nagyszombati lelkész kérelmére, 1650 nyarán Lesznoban történt közrebocsátása, mely nemcsak Bisterfeldet és Medgyesit idegenítette el tőle, hanem a Tolnai lelkesedését is lehütötte. Comenius e művével, habár az nem irányult közvetlenül a presbiteri egyházkormányzati rendszer ellen, mégis — midőn e rendszert is úgy tünteti fel, melyben éppoly nagyok a visszaélések, mint a monarchikus és arisztokratikus egyházkormányzati rendszerben — fegyvert adott e rendszer ellenségeinek kezébe s megnehezítette Tolnainak és pátronusainak helyzetét, akik éppen ezekben az években vívták a presbiteri rendszer életbeléptetéséért leghevesebb harcaikat. Maga Comenius is sejtette, hogy e munkájával idegenítette el Tolnait magától, mert önéletrajzában a Tolnai későbbi ellenséges érzületének okául kettőt hoz fel : „Talán hírnevét féltette (Tolnai a Comenius hírnevének jelentőségével még Angliában tisztában volt s éppen ezért javasolta az ő Patakra való meghívását), vagy mivel barátaimnak tanácsására az örökös zavarokat okozó independentia eredetéről 1648-ban írt értekezésemet kinyomattam.“ Igen, itt van a Tolnai, Bisterfeld és Medgyesi elhidegülésének első oka. b) A második okot Comeniusnak Drabikkal való összeköttetésében, Drabik jóslatai, utasításai alapján kifejtett politikai akciójában kell keresnünk, melyszerint a fejedelmi házat s annak révén Erdélyt és Magyarországot a Habsburg-ház elleni támadásra, e ház hatalmának megtörésére igyekezett rábírni, ami aztán a száműzött cseh- morva testvéreknek is lehetővé tenné, a vallásszabadság élvezete mellett, hazájukba való visszatérését. A politikai viszonyokat alaposan ismerő és higgadtan megítélő fejedelemasszony fiainak minden efféle kalandos vállalkozását helytelenítette s amennyire hatalmában állott, megakadályozta ; vele tartott e tekintetben Tolnai, Bisterfeld és Medgyesi is. c) Némi csalódásra adott okot Tolnai és Comenius közt a kettőnek a főiskolánál elfoglalt, sok tekintetben rokon természetű állása. Tolnai ugyanis rektorprofesszor, Comenius pedig paedagogiarcha, tanulmányi vezető, vagy felügyelő volt s így érthető, hogy a legteljesebb jóakarat mellett is könnyen támadt közöttük hatásköri összeütközés. Comenius, úgylátszik, már 1650 végén panaszt tett
