Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 4. szám - Papp Ferenc: Kerschensteiner György
97 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE akaratunkat, helyeslésünket avagy tiltakozásunkat szavazati jogunk gyakorlásával nyilvánítjuk és a köz javáért szívesen fáradozunk. Az állampolgári érzületre nevelés már a gyermekkorban megkezdődik. Legeredményesebb eszköze az iskola mint munkaiskola : a munka. A közösség által munkával munkára nevelt ember jó állampolgár, mert hiszen az államot az állampolgárok munkája tartja fenn és az is virágoztathatja fel. Az iskolában, mint munkaközösségben tanulja meg a gyermek, hogy kell a közt szolgálni, akaratát a közösség rendjének alárendelni, itt fejlődik ki benne az igazságérzés és a felelősség. Egyes tantárgyak is — különösen a felsőbb iskolákban — az állampolgári nevelés hathatós eszközei lehetnek. Ilyen nevelő hatású a történelemtanítás, ha az eseményekben, a szereplő történelmi alakok jellemében, egyes történelmi korszakokban az erkölcsi tartalmat kutatja és ennek eredményeképpen az ifjúság egyeseket, csoportokat, sőt egy-egy korszakot követendő példaképül választhat. Nagy nevelő hatása lehet a nemzeti nyelv és irodalom és a földrajz, különösen, mint lakóhelyismeret vagy a haza földrajza tanításának. Az állampolgári érzületre nevelés közvetett módon is történik. Nevel a milieu, amelyben születtünk, nevelkedünk, az egészséges közszellem, amely az állam minden intézménye működésében, különösen a vezetők ténykedésében és az állampolgároknak az állam intézményei és a hatalom birtokosairól való felfogásában nyilvánul meg. Az állam igazságosságában és méltányosságában, oltalmazó erejében, valamint a vezetők jellemében való bizalom, tehát állam- polgári atmoszféra nélkül, az ifjúság állampolgári érzülete nem fejlődhetik ki. (Kerschensteiner: Der Begriff der staatsbürgerlichen Erziehung. Leipzig, 1926.) Az állampolgári neveléssel az 1920-ban tartott német birodalmi tanügyi kongresszus is foglalkozott. A kongresszus szerint az állam- polgári nevelés csak úgy lehet sikeres, ha az iskola minden tananyagát az állampolgári érzület szelleme hatja át. Az iskola azonban az állampolgári érzületre való nevelés feladatát az állampolgári ismeretek tantárgyként való tanításával is igyekezzék megoldani. {Die Reichsschulkonferenz in ihren Ergebnissen. Zentralinstitut für Erziehung und Unterricht. Leipzig.) Kerschensteiner gondolatai az állampolgári nevelésről termékenyítőleg hatottak mind az elméletre, mind a gyakorlatra. A német pedagógiai irodalom e gondolatokat a szokásos alapossággal vitatta meg, a leszűrt eredmények az újabb tantervekben, tehát a gyakorlatban is érvényesültek. Sőt e gondolatok tovább is fejlődtek. Az állampolgári érzület fejlesztésére Kerschensteiner követői szerint különösen alkalmas az ifjúság önkormányzata. Egy-egy osztály, vagy iskola autonom közösség mint osztály- vagy iskolaközség, az iskolaközségek pedig magasabb szervezetté, legfelső fokon iskolaállammá egyesülnek. Az iskolaközség, iskolaállam maga választja vezetőit, maga hozza törvényeit és maga gondoskodik azoknak végrehajtásáról. Az Amerikai Egyesült Államok-
