Protestáns Tanügyi Szemle, 1932

1932 / 4. szám - Papp Ferenc: Kerschensteiner György

98

PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE

ban, de más országokban is már történtek kísérletek ilyen iskolaközségek, iskolaállamok szervezésére.

Nálunk Imre Sándor foglalkozott irodalmilag az állampolgári nevelés problémájával, amely az ő műveiben a nemzetnevelés kérdésévé emelkedik és nyer ezáltal több színt és súlyt. (Imre Sándor : Nemzetnevelés. Budapest, 1912.) Az állampolgári nevelés kérdését különben a magyar pedagógiai irodalom nem vitatta meg, gyakorlati konzekvenciáit is a tantervek vagy egyáltalában nem, vagy csak részben érvényesítik. Pedig az államról, a polgári jogok és kötelességek gyakorlásáról való átlagos magyar felfogás mielőbbi korrekciót igényel.

Kerschensteiner 1920-ban megvált tanügyi tanácsnoki állásától. Egy negyedszázados hivatali működés után azzal a jóleső tudattal távozhatott állásából, hogy törekvéseit siker koronázta, München közoktatását szervezetében és tanítási eljárásában új alapokra fektette. A nyugalom jól megérdemelt évei helyett azonban ismét csak a lázas tevékenység esztendei következtek, csupán a színtér változott és a tevékenység célja módosult. Nyugalombavonulását megelőző évben ugyanis a mücheni egyetem tanácsa az egyetem tiszteletbeli professzorává választotta. E kitüntetéssel életének új szakasza kezdődik, a teoretikusé, a tudósé. E periódus neveléstörténeti szempontból nincs oly nagyjelentőségű, mint életének előző korszaka, bár ugyanazon nemes szándék, eszményi célok vezették, ugyanazon szent lángban égett most is, élete alkonyán, mint ifjú- és férfikorában. 65 éves korában lesz egyetemi tanár és e minőségében oly gazdag irodalmi munkásságot fejt ki, amely egy hosszú, tudós életnek is díszére válnék. (Egyetemi tanár korában írta a folyóiratokban megjelent tanulmányain kívül : Die Seele des Erziehers und das Problem der Lehrerbildung. Leipzig, 1921. Autorität und Freiheit als Bildungsgrundsätze. Leipzig, 1924. Theorie der Bildung. Leipzig, 1926.)

Egyetemi tanári évei a tudományos rendszerezés ideje. Évek hosszú sora alatt kemény munkával szerzett pedagógiai meggyőződését próbálja igazolni, rendszerbe foglalni. Noha Kerschensteiner eredeti, újító elme volt, e pedagógiai meggyőződése kialakulásában idegen hatások is érvényesültek, a rendszerező tudós is nemcsak gondolatokat vett át másoktól, de e gondolatok indokolását, sőt rendszerrészleteket is. A kölcsönzéseket azonban saját gondolataival egységessé olvasztotta, rendszerét a szisztematikus gondolkozás teljes apparátusával építette fel.

Nem lehet itt feladatunk, hogy e rendszert, amely az általános pedagógia minden kérdésére feleletet kíván adni, részletezzük. Meg kell elégednünk azzal, hogy Kerschensteiner rendszerének alappilléreire reámutassunk és pedagógiai irányát megjelöljük.

Kerschensteiner szerint a tudományos pedagógia a filozófiának önálló ága és nem alkalmazott etika, logika, vagy esztétika. E tudomány három alapvető fogalmon épül föl : a nevelés, az érdeklődés-