Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 4. szám - Papp Ferenc: Kerschensteiner György
90 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE mányzása, egyszersmind tanulmányi felügyelete és irányítása is. Az új tiszt betöltéséhez Kerschensteinernek nem volt elegendő pedagógiai tapasztalata, hiszen csak mint egészen ifjú ember működött az elemi iskolánál, már pedig a felügyelete alatt álló iskolák zöme ilyen volt ; de nem volt kellő elméleti pedagógiai képzettsége sem. Elméleti pedagógiával ugyanis csak a szemináriumban foglalkozott, e pedagógiai ,,leitfaden“-ek pedig alig hagytak valami nyomot az ifjú lelkében. Az egyetemen nem foglalkozott pedagógiával, nemcsak azért, mert szaktárgyai teljesen lekötötték, de főképpen azért, mert a pedagógiából Kerschensteiner egyetemi hallgató korában a müncheni egyetem — bármily különösen hangozzék is —- nem hirdetett előadást. Búcsút mond a matematikának, hozzákezd új munkaköre és új tudománya, a tudományos pedagógia tanulmányozásához. Ez elmélyedő tanulmányozás, eredménye, hogy az új Stadtschulrat rövid időn belül nemcsak teljesen otthon lesz új munkakörében és új tudományában, hanem pedagógiai gondolataival, iskolaszervezeti és metodikai reformjaival, az egész művelt világ figyelmét magára vonja, különösen szülővárosában és hazájában lelkes követőket, egyszersmind kibékíthetetlen ellenfeleket szerezvén magának. Reformáló tevékenysége a müncheni népiskolai tanterv reformjával kezdődött. E tanterv mostohán bánt a reáliákkal, Kerschensteiner kedves tárgyaival, ezért örömmel fogadta a müncheni tanítóknak a reáliák tantervi reformját célzó kérését. Az új tanterv, amely alapelveiben Pestalozzi tanításán épül fel, a reáliáknak sokkal nagyobb szerepet juttat, mint a régi s általában a korabeli tantervek. Elüt tőlük annyiban is, hogy az anyagkiválasztásnál gyakorlati és nem tudományos célkitűzéseket — a mindennapi életet, amelyre nevel a népiskola — tart szem előtt. A növénytanból pl. München növényeit ismerje meg a gyermek, ismerje meg különösebben e növényvilág gazdasági hasznát. Az ásványvilág tanítása is a környezet ásványainak tapasztalati megismerését tartsa szem előtt. A földrajzi ismeretek is csak úgy értékesek, ha a lakóhely alapos ismerete adja a földrajzi alapfogalmakat s ezzel a biztos alapot az országrész, ország stb. megismerésére. A tanterv gyakorlati utasításokat is ad. Kívánja, hogy a reáliák tanítása úgy történjék, hogy a tanítás módszere az ismeretszerzés ősi megváltozhatatlan formájától ne térjen el, a tananyag pedig olyan szerkezetben tálaltassélc fel, amely a gyermek lelki fejlettségének megfelel. Mindez azt jelenti, hogy a népiskolában közvetlen szemléletben kell megismerni a környező világot a népiskolás gyermek tapasztalati beállítottságának megfelelően. Kerschensteiner e tantervével, sokkal inkább tantervi módosításával nagy vihart támasztott. Nagy hévvel támadták különösen Herbart követői. Szemére vetették, hogy pedagógiai elvek nem érvényesülnek tantervében, lokálpatriotizmusával, praktikus szempontjaival, a Herbart-féle nevelő-oktatás gondolatának elvetésével tanterve szomorú tünete a bajor szellemi élet hanyatlásának. Ily erős kritikára hasonló túlzással, sőt még kíméletlenebbül válaszol,
