Protestáns Tanügyi Szemle, 1932
1932 / 4. szám - Papp Ferenc: Kerschensteiner György
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 89 Kerschensteiner György. A mai nagy pedagógusok nesztora, Kerschensteiner György, München ny. tanügyi tanácsnoka, rendkívüli egyetemi tanár, 77 éves korában, ez év január hó 16-án elhunyt, vele az újabb időknek ha nem is a legmélyebb, de iskolaszervezet, különösen oktató eljárás, tehát a Ma iskolája szempontjából kétségtelenül legnagyobb hatású pedagógusa szállt sírba. Élete egy nagy egyéniség lassú kibontakozása, egy nagy lélek nem mindennapi erőinek csodálatos kifejlése szakadatlan, sőt lázas tevékenységben, sokszor kemény és tartós küzdelemben. Ha e belső történésekben oly gazdag élet folyamán végigtekintünk, úgy tetszik, mintha a grüner Heinrich vagy Jean Christophe élete vált volna valósággá élete folyásában. Szülei anyagi tehetetlensége és nem ébredező hajlamok késztetik a tanítói pályára. A korabeli tanítóképzés rendje szerint 11 éves korában szeminárista, 16 éves korában már tanító, hogy aztán 3 év múlva búcsút mondjon kényszerű pályájának. A tanítóból tanuló lesz : gimnáziumi tanuló, majd a müncheni egyetem hallgatója, ahol a „legkomolyabb tudomány“, a matematika tanárává készül. Kivételes képességeivel az egyetemen is az elsők közé küzdi fel magát. 1880-ban okleveles tanár, majd a müncheni meteorológiai intézet asszisztense, 1883-ban a nürnbergi Melanchton-gimnázium matematika tanára. Innen Schweinfurtba, majd szülővárosába Münchenbe helyezik át. Tanári évei is az anyaggyűjtés és előkészület évei. Tanít, tehát pedagógiai tapasztalatokat gyűjt; egyszersmind szaktudománya mélységeit járja. Nürnbergből az erlangeni, Schwein- furtból a würzburgi egyetem matematikai és természettudományi intézetének igen komoly munkása. Szülővárosában is a legszorosabb nexusban van az egyetemmel, amelynek már tanári vizsgálata előtt doktora lett. Matematikai, természettudományi tanulmányai egymásután jelennek meg, azon az úton van, hogy Németország valamelyik egyetemén a matematika tanára legyen. A sors azonban máskép döntött : 1895-ben szülővárosa tanügyi tanácsnokává választotta. Élete e megtiszteltetéssel egészen más irányba terelődik. A tudósból a gyakorlat embere lesz, akinek feladata a München város által fenntartott elemi népiskolák, továbbképző-iskolák, szakiskolák korí
