Protestáns Tanügyi Szemle, 1931

1931 / 4. szám - Dr. Zoványi Jenő: Református iskola Kolozsvárott 1608 előtt és egyik tanáráról valami

144

PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE

kének. 1587. május 1-én már ebben a hivatalban volt,1 s 1589-ben hasonlóképpen. Ekkor Verbőczynek a magyar fordításán dolgozott.1 2 Ugyanő volt aztán az a Laskai János is, aki 1599. október 28-án a Nagyszebennél vívott csatában elesett,3 mert hogy a háborúnak ez az áldozata a hajdani kolozsvári rectorral azonos volt, azt egyidejű feljegyzés4 állapítja meg.

Az a körülmény, hogy Aesopusszal foglalkozó fordított művének 1592. évi mindkét rendbeli kiadása „debreceni mesternek“ mondja a címlapján, nem származhatott egyébből, mint abból, hogy ezek egyszerű utánnyomásai voltak az eredeti kiadásnak, mely ennélfogva 1577 körül jelenhetett volt meg. Akkortájban tehát, mikor a Gemma Frisius neve alatt kiadott Arithmetikának minden valószínűség szerint szintén általa végzett kidolgozásából napvilágot látott az első kiadás, pontosan 1577-ben.5

Mondani sem kell, hogy ha az előadottaknak kiindulási pontjául szolgáló feltevésemet ezentúl napfényre kerülő adatok minden kétségen kívül helyeznék, ezzel végképpen elesnék a vele összeférhetetlen ama régebbi állítás, amit már e nélkül is „nem bizonyosnak“ gondolt S. Szabó József,6 hogy t. i. a debreceni Laskaiból lett volna az 1613-tól 1629-ig baranyai püspökséget viselt veresmartí lelkész. Ám addig is magától elesik más két, ezzel összeköttetésbe hozott állítás.

Egyik az, hogy a püspök Laskai annak a Laskainak lett volna a fia, aki Sztárait követte a laskóí papságban.7 Hogy ez tévedés, az nyilvánvaló Pathaí P. Sámuel későbbi alsódunamelléki püspöknek Szilágyi Benjámin Istvánhoz 1647. szeptember 10-én intézett kiváló történeti becsű leveléből, melyből kitűnik, hogy ő személyesen ismert egyfelől „egy bizonyos Laskai János atyát“ is, akit évről-évre vendégül látott magánál és akinek az apja Sztárainak laskóí utóda volt, és ugyancsak ismerte másfelől, ettől megkülönböztetve a püspök Laskai Jánost is, akinek ő „veresmartí iskolájában iskolaigazgató“ volt valaha.8

A másik téves állítás, mely kizárólag Földváry Lászlónak terheli a számláját, az, hogy ez a Sztárai helyébe lépő Laskai 1556-ban Frankfurtból levelet írt volna Melanchthonhoz. Mese az egész, mert az illető levélíró egyáltalában nem egy magyar Laskai János, hanem a nagynevű lengyel reformátor, az akkor bujdosásban levő Lasco János volt.n

Sztárainak Laskón az a Laskai Cruciger István lehetett az utódja, aki Károlyi Gáspárral egy napon, 1556. március 11-én iratkozott be a wittenbergi egyetemre. Ennek azonban a Debrecenben működött Laskai

1 Történelmi Tár 1891. 132. I.

2 Régi Magyar Könyvtár. 11. k. 337. sz.

3 Történelmi Tár 1893. 121. 1.

4 U. o. 1881. 489. 1.

5 Régi Magyar Könyvtár 1. k. 123. sz.

6 A debreceni ref. kollégium tanárai... 18. 1.

7 Földváry László: Adalékok a dunamelléki ev. ref. egyházkerület történetéhez. I. k. 52. 1.

8 Lampe —Ember: História ecclesiae ref. in Hungária... 665. és 666. 1.

s Bindseil: Melanchthonis epistolae. 1874.