Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 9. szám - Rácz Lajos: A háromszázéves Janua
372 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE való bevezetésre egy egyszerűbb, könnyebb s így alkalmasabb könyvet szerkesszen, mely kevesebb számú, a leghasználatosabb szókra szorítkozó mondatokból álljon. így jött létre a Januae Linguarum Reseratae VESTIBULUM, quo primus ad Latinam Linguam adítus Tirunculis paratur, Lesnae, 1633,i mely részben olvasókönyv kívánt lenni, de szójegyzéket, emlékezési anyagot, aztán a deklinációk és konjugációk begyakorlására való anyagot is nyújtott, A Vestibulum, 7 fejezetre osztva, 427 mondatban, 1000 latin szót tartalmaz (főnevek és tulajdonságok, igék, változatlan szók, iskolai tárgyak, házi tárgyak, a város és ország, az erkölcs). A Vestibulum, ha nincs is oly érdekes, mint a Janua, 1808-ig egymást folyton követő kiadásaiból ítélve, époly nagy használtatnak és kedveltségnek örvendett. * De minket a Janua nemcsak mint nemzetközi jelentőségű irodalmi alkotás, mint az európai pedagógiai irodalom egyik nagyhírű tankönyve érdekel — bár az így is fölöttébb méltó a figyelemre és megemlékezésre —, hanem mint olyan munka, mely a múlt századok magyar iskolai oktatásában is nagy szerepet játszott, amely szinte kétszáz éven át a magyar elmék megtermékenyítéséhez, a magyar műveltség emeléséhez is nagymértékben hozzájárult. A Janua megjelenésének híre, azon szoros összeköttetésnél fogva, melyben Comenius, egykori herborni tanáraival: Alstedius-szal, Piscatorral és ifjabb tanulótársával: Bisterfelddel (1630 óta mindhárman a gyulafehérvári főiskola tanárai) állott, csakhamar Erdélybe is eljutott, majd el magának a Januá-nak 1—2 példánya is (1663), s ott az ő jó barátai, tisztelői részéről meleg fogadtatásban részesült. Lipcséből, mint láttuk, az erdélyi szász iskolákba jutnak korán Janua-példányok. Hogy Erdélyben a Janua hamar használat és átdolgozás alá került, bizonyítja a Bényei Deák János (f 1646) marosvásárhelyi tanár példája, aki 1634- ben az I. Rákóczy György fejedelem két fia: György és Zsigmond mellé Gyulafehérvárra nevelőnek hivatván, itt tanítványaival együtt a Janutí-ból egy kétnyelvű (latin és magyar) kézikönyvet szerkesztett, melyben az ajánlást 1634. május 3-án a két úrfi írta alá. A mű első, bizonyára 1634-ből származó kiadásából egv példány sem maradt fenn, de egészen bizonyosra vehetjük, hogy I. Rákóczy György, aki Alsted, Piscator és Bisterfeld műveit, aki pár évvel utóbb fiai konfirmációi disputációját (Csecsemő Keresztyén, 1638) nyomtatásban kiadta, e tankönyv kiadásáról is gondoskodott; a második kiadásból (Lőcse, 1641) egy példány ismeretes, ellenben több példányban fennmaradt a III. kiadás, melynek címe: 1 1 A Nyelvek felnyitott ajtajának Tornáca, mely a kezdőket a latin nyelv első ismeretébe bevezeti.
