Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 10. szám - Hazai és külföldi irodalom
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 449 az ö kutatásaik az elméletnek nem egy tételét igazolták. Dr. Papp Ferenc dolgozata ezért értékes a tanítással és neveléssel foglalkozók számára. Az osztrák állam és különösen Bécs városa a népoktatás terén óriási léptekkel haladt előre. Szinte példaképe lett Európa többi országainak, A mi tantervűnk készítői előtt is az osztrák népiskola tanterve lebegett. A szerző szerint az osztrák népoktatás lényegében kettős tagolású: az elemi népiskola és elemi népiskolai tanitóképzés. Az egyik az általános műveltség alapelemeinek közvetlen terjesztésével foglalkozik, a másik tanítókat nevel, tékát az általános műveltség terjesztéséhez közvetlen az alapot szolgáltatja. Először az osztrák elemi népiskola szervezetét és munkáját jellemzi szerzőnk közvetlen szemlélet ajapján. A háborút bezáró összeomlás után az oktatás terén felhangzott az „Ein Volk, eine Schule" jelszó. A politikai hatalom birtokosai mindenféle Iskolatípusra kiterjedő általános iskolareform megvalósítását tervezték, de a favorizált iskolafaj a nyolcosztályú népiskola és ezen épülnek fel a főiskolai tanulmányok és a gyakorlati élet érdekei szerint tagolt 4—5 osztályú középiskola. Ez a polgári iskola megszüntetésével érhető el. — Nem végérvényes az új tanterv, a keret kitöltését a tanítóra bízza. Az új, 1920-ban Fadrusz Viktor által szerkesztett tanterv a tananyag előírásában szűkszavú, de részletes az alapelvek ismertetésében. Didaktikai elvei: a népiskola tantárgyainak egységes keretben való összesítése, a munkaiskola maradéktalan érvényesítése. — Minden osztrák iskola kísérleti iskola lett. A bécsi tanügyi hatóság tanfolyamok rendezésével, gyakorlati és kísérleti iskolával sietett a tanítóság segítségére. Hat évi kísérletezés eredményekép megjelent 1926-ban az osztrák elemi népiskolai tanterv. A nevelési cél megvalósításában három didaktikai alapelv követését írja e tanterv elő: 1. A tanítás a gyermek környező világában gyökerezzék, 2. a tantárgyak együttes tanításának s a tantárgyak kölcsönös vonatkoztatásának, 3. áz öntevékenységnek az elve. A nyolcosztályú elemi iskola felső tagozata a polgári iskola romjain épült fel, s inkább középfokú, mint elemi iskola. Az egység csak abban nyilvánul, hogy mindkettő kötelező. A törvény a felső tagozat céljának megállapításánál egyaránt keresi a kapcsolatot az alsó tagozattal és a középiskolával. Feladata befejezett műveltség nyújtása a gyakorlati élet számára, továbbá az, hogy a tehetségesebbek középiskolába átléphessenek. Itt csak olyan tanítók alkalmazhatók, kik az e tagozatban való tanításra jogosító vizsgálatot letették, vagy az egyetem bölcsészeti karán végbizonyítványt nyertek. Ezután részletesen ismerteti a szerző három heti tapasztalata alapján a bécsi elemi iskolát. Itt nem tantermeket, hanem munkatermeket találunk. Ezek érdekessége, hogy jobb és hátsó faluk 160 cm. szélességben feketére mázolt és táblának használható. Minden osztálynak saját szemléltető eszközei vannak, s az alsó osztályokban meseképek díszítik a falat, továbbá a gyermekek gondjaira bízott virágok is
