Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 10. szám - Hazai és külföldi irodalom
450 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE találhatók bennük. A felszerelést fejleszti az iskolával kapcsolatosan megszervezett szülők egyesülete. — Nemcsak az elemi oktatás ingyenes, hanem ingyen adják a tankönyveket és írószereket is. Ezzel az egyenlőséget akarják dokumentálnif bár az eljárás egészségi szempontból elítélendő, s nem neveli az ifjúságot a könyv megbecsülésére. A bécsi elemistáknak meglepően sok olvasókönyvük van: egy a tananyag szemmeltartásával készült, a többi Bécs múltjából, jelenéből, német mese-mondavilágból és klasszikusokból meríti anyagát. Van még számtani gyakorló- és daloskönyvük; memorizálásra szánt tankönyv azonban nincs. Ezt pótolja azonban a III. és IV. osztályban az ú. n. „Merkheft1 , melyben a gyermekek pár mondattal vagy rajzzal rögzítik meg a tanultakat. A tanítás formája a beszélgetés, melynek rendszeresnek kell lennie. Legkedveltebb tárgyaik a rajz és kézimunka. De a fogalmazástanítás is nagyon előrehaladott, s alapja az élő beszéd. Ezután részletes tájékozást ad az iskolai rendről, fegyelemről, erkölcsi és testi nevelésről. Munkaközösség lévén, az osztály büntet és jutalmaz. A felső tagozatban a fegyelmezés eszköze a magaviselet! érdemjegy is, melynek felvételnél döntő jelentősége van. A bécsi iskola erkölcsi nevelését vallásos szempontból a teljes közömbösség jellemzi. A vallástanítást az iskola teljesen a felekezeteknek engedi át. Erre a közömbösségre vezethető vissza az, hogy az intelligens szülők gyermekei a felekezeti iskolák növendékei, s így ezek nagy kedveltségnek örvendenek, Minden iskola jól felszerelt tornateremmel rendelkezik; az alsó tagozatban a játékos tornát, a felsőben a rendszeres szabadgyakorlatot és szertornát tanítják, — A jövő nemzedék fejlődése és munkaképessége érdekében Bécs városa a szegény gyermekeknek ingyen tízórait és ebédet ad, nyáron pedig 2—3 heti ingyen nyaraltatásban is részesíti őket. Ezután a tanítóképzésről ír szerzőnk. Ennek reformálását az elemi iskola új tanterve tette szükségessé, különösen pedig ennek pedagógiai és didaktikai követelményei. Az egységes iskola a tanítók egységes kiképzését kívánja az alapelvekben, szellemben egyaránt. Így a tanítóképzés sem történhetik másutt, mint az egyetemen. 1923-ban ezenkívül a bécsi községtanács a tanítók tovább- és átképzésére felállította a Pedagógiai Intézetet. Ebben kétéves a tanulmányi idő, s ez egyetemi rend szerint négy szemeszterből áll. A tanfolyam tárgyai: filozófia, lélektan, segédtudományok, szabadon választható szaktudomány és testnevelés. Központi tárgya azonban a neveléstudomány és segédtudományai, melyeket az egyetemen hallgatnak a jelöltek. A tanfolyamot vizsgálat zárja le. Általában a szerző főleg azokra a különbségekre mutat rá, melyek az osztrák tanítóképzést a magyartól elválasztják. A latin nyelv tanítása a leglényegesebb különbség, általában nagy súlyt helyeznek az idegen nyelvek tanulására. De a gyakorlati kiképzésben is sokat nyújt az osztrák tanítóképző: négyosztályú gyakorlóiskolája van, s nagy előnye, hogy az utolsó évben minden héten jut tanítás a jelöltre.
