Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 10. szám - Török Tibor: A természeti vallások közös sajátságai
Egy növendék a táblához megy. Felírja azokat a szempontokat, amelyek szerint eddig az egyes népek vallását tárgyaltuk: 1. Milyen népek követik a tárgyalt vallást? 2. Az általános fejlődésben hová sorozható a tárgyalt vallás ? 3. Az isten-fogalom. Az isten-fogalom és az ember kapcsolata. 4. A kultusz. 5. A túlvilági életről alkotott fogalom. Megkezdődik az anyag tárgyalása. Egy növendék térképen megmutatja, hogy az eddig tárgyalt népek hol laknak. Hozzávéve még ehhez az ázsiai pogány területeket, megállapítja, hogy a föld lakosainak fele ma is- pogány. Arra a kérdésre, hogy kiket nevezünk pogányoknak és hogy a keresztyénség igyekszik-e az evangélium igazságait közéjük elvinni, ügyesen megfelel, majd egy másik növendék azt is megmondja, hogy a külmisszió Krisztus parancsát teljesíti, amikor erre a feladatra vállalkozik. Keressük meg a Bibliában ezt a parancsot! (Máté 28. r. 19. v.) Ennek elolvasása után röviden összefoglaljuk a külmisszió nehézségeit. Szólunk arról, hogy ezek a nehézségek főképpen a műveltség hiánya miatt támadnak. Kérdések s feleletek formájában összefoglaljuk a természeti vallást követő népek művelődési viszonyait s megállapítjuk, hogy a műveltség előrehaladásával a vallás is színesedik, tökéletesedik. (Szólunk itt röviden a tudatlan tömegek befolyásolhatóságáról. A pópák, az orosz papok rendkívüli hatásáról.) Miután így a művelődési viszonyok összefoglalása után legtökéletesebbnek a mexikóiak messiás-hitét, a peruiak szociális berendezkedését és az ősmagyarok majdnem monotheisztikus felfogását az illető nép szellemi fejlődésével sikerült összhangba hoznunk, megállapítjuk, hogy minden fejlettségük mellett ezek a vallások mind természeti vallások. A fejlődés kétségtelenül megvan, mondja az egyik növendék, mert a természeti erőket istenitik ugyan mindenütt, de már az animizmus hatása alatt lelket is tulajdonítanak az istenségnek, sőt olyan is van, amelyik az istenséget majdnem szellemi lénynek gondolja s maga fölött megközelíthetetlen magasságban képzeli. (Ősmagyarok.) Arra a kérdésre, hogy a keresztyén vallás világosságával nézve milyen különbségek észlelhetők, rendkívül sokféle felelet hangzik el. (Egy párat, valamint a későbben szószerint idézett válaszokat, gyorsírással történt jegyzés után közlöm.) „Majdnem mindenütt szerepelnek áldozatok.“ „Több istent imádnak. Jó és rossz istenekről tudnak. Az ártó isteneket ugyanolyan erővel és hatalommal képzelik, mint a jó isteneket. Mindez azért lehet, mert nincs igehirdetőjük s az úgynevezett papoknak érdekükben áll, hogy az istenségről alkotott vélemény ne változzék.“ Közbevetett rövid kérdések után az egyik növendék így felel: „A legfőbb különbség mégis abban van, hogy isteneiket maguk gondolják ki, maguk teremtik, kijelentett istenről nem tudnak. Milyen jó nekünk, hogy Isten kijelentette magát nekünk.“ Ezután annak az elmélyítése történik, hogy milyen ezeknek a primitív embereknek a kapcsolata isteneikhez. Néhány rávezető kérdés ä PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 433
