Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 9. szám - Péterffy László: Irodalmunk tanítása
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 389 Csak az vállalkozhatok rá nyugodt lelkiismerettel s a végzett munka eredményességének reményében, akinek leikéhez az irtásra kerülő régi irodalom mintegy hozzánőtt, s e mellett a „friss vetés“-ben is talál elég gyönyörűséget ahhoz, hogy a dicsőséges múltért meg ne tagadja a jelent. Mi sem természetesebb, hogy e munka már nem az én feladatom. Nem kívánom hát e szűkre szabott dolgozat keretében a redukció kérdését megoldani, mindössze újabb érvet szeretnék fűzni azoknak az érveknek sorába, melyek a redukciónak, s ezzel kapcsolatban az irodalmi tanítást megkönnyítő didaktikai vezérkönyv kiadásának szükségességét kétségtelenné teszik. És ha ezt elvégeztem, röviden rámutatok még azokra a szempontokra, melyek a redukció munkájában vezető elvül szolgálhatnak. Az irodalmi anyag tervszerű megrostálását feltételezi az új „Utasítások“1 szelleme is. Az „Utasítások“ az irodalmi oktatás tengelyévé az olvasmányt teszik. Szerintük „az olvasmány, mint becses tartalomlomnak művészi kifejezése, az összhangzó nevelésnek legértékesebb és leghatásosabb eszköze". Nem a belőle levonható elméletért vagy ráaggatott erkölcsi leckéért főtárgya a tanításnak, hanem tisztán és pusztán önértékéért. Az olvasmány eme öncélúsága megkülönböztetett bánásmódra tart igényt. A tanár nem elégedheiik meg azzal, hogy az olvasmányokat csak olvassa vagy olvastassa, s „itt-ott egy nehezebb helyet csak azért magyaráz meg, hogy majd alkalmilag elméleti okulásra használja fel az illető részletet. Az olvasmányt meg is kell beszélni. el kell bele mélyedni, megtalálni a velejét, megérteni szerkezetét. felfogni értékét, élvezni szépségeit“. Hogy a tanár ezt megtehesse, különösen figyelemben kell részesíteni a módszeres menetet. Először is azt a levegőt kell megteremtenie, mely legjobban biztosítja a fogékonyságot az olvasmány befogadására. Ez a hangúlatkeltés. Azután következik az irodalmi mű bemutatása a tanárnak ha nem is művészi, de mindenesetre az olvasmány szépségeit megéreztető olvasásában. „A helyes felolvasás félmagyarázat“. A következő lépés a tárgyi és nyelvi nehézségek eloszlatása és a magyarázó szemléltetés (pl. térkép, helyrajz vagy ábra bemutatása). Ezután megkezdődhetik a tüzetes tárgyalás első része, az olvasmány átvilágítása vezető kérdések sgítségével: az analízis. A jó analízis helyes szintézist eredményez. A szintézis a tárgyalás második része, a tanítás eredménye, s ha logikus felépítésű, a tanár fáradozásának legszebb jutalma. A szintézis után, az óra végén van helye a művészi képek bemutatásának. (Vetítés). Atárgyalt olvasmány részeinek nevét, a szerkezetet, általában a tanítás eredményét a tanulók bejegyzik eredménytárukba (diárium), melyet naplószerűen vezetnek. Az olvasmánytárgyalás csak akkor éri el az „Utasítások“ kívánta ilyetén hatását, csak akkor mozdítja meg a tanuló képzeletét és érzelmi világát, ha reá az élményszerűség szuggesztív erejével hat. Élményt 1 Teljes címe: „Utasítások a leánygimnázium, leányliceum és leánykollégium tantervéhez." Kiadta a M. Kir. Vallás- és Közokt Miniszter 540—05/172—1930. sz. rendeletével. Az idézetek mind innen valók.
