Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 9. szám - Kerecsényi Dezső: Jegyzetek a magyar dolgozatírás kérdéséhez
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 379 » Mi ennek az értelme ? (A szakasz hangsúlyos és hangsúlytalan részekből áll.) u. l-k j Mit tudunk meg ebből? (A helyes hang' I súlyozásból ritmus származik.) (A naplóba a jelzések kerülnek. Értelműket leolvastatok a tanulókkal. De pár szóval oda is jegyeztetjük.) Otthonra feladat: tanult költemény egy-két szakaszának szakaszolása, hangsúly megjelölése. (A kérdések és feleletek megjelölése csak a tanítás menetének jelzésére való. A kérdések a feleletek szerint szaporodnak vagy csökkennek. Néha a tanulók kérdeznek s a tanár felel rá, vagy a tanulók egymás között döntik el a kérdést. Tanár és tanulók munkája végig egybe olvad.) Núnay Béla. Jegyzetek a magyar dolgozatírás kérdéséhez. A ma szokványos dolgozatírási gyakorlatot erősen köti a formalizmus. Már a dolgozatírásnak szigorúan beosztott időpontja hoz magával ilyen bénító vonásokat, azzal, hogy pontosan meghatározott időközökben íratunk dolgozatokat, együtt jár bizonyos ünnepélyesség és merevség. Ritka ünnepi alkalmakká avatunk oly tevékenységet, az írásbeli kifejezést, mely a ma unos-untig emlegetett „gyakorlati életre nevelés“ szempontjából is az élet mindennapjához tartozik. A dolgozatfüzet lassanként az iskolai élet mutatványos, a külső emberek számára készült kiállítási darabja lett, melynek borítópapírját, vonalozását, címkéjét, a dolgozat elhelyezését, a javítás helyét stb. szigorúan meghatározott normák szabják meg.1 A dolgozatírás időközi volta, valamint az említett külsőségek a magyar írásbeli dolgozatot egyszerűen a tanulmányi ellenőrzés eszközévé süllyesztették, egy fajta írásbeli feleletté, megfosztván „gyakorlat“-jellegétől, a tréninggel együttjáró próbálkozás, újrakezdés, önkorrigálás lehetőségeitől. Természetes így, hogy a stílus gyakorlótere azoknál a tanároknál, kik az írásos önkifejezés formálásának fokozott jelentőségét felismerték, átkerült az alsó fokon (igen helyesen !) a dolgozat-füzeten kívüli területre, a kevésbbé nyilvánosság elé szánt iskolai füzetbe, diáriumba. A német középiskolákban már régóta nincs is oly értelmű dolgozatfüzet, mint a miénk, hanem van az u. n. „Reinschrift“, melybe a már kijavított, sőt a tanuló által újrafogalmazott dolgozat kerül s itt a növendék a fogalmazás kínjaitól men1 Egy nemrég megjelent füzet ezeket a külsőre vonatkozó szabályokat kodifikálta is.
