Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 9. szám - Rácz Lajos: A háromszázéves Janua
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 375 A Schola Ludust Comenius 1654 tavaszán Patakon dolgozta ki, azt a tavaszi hónapokban itten többször nagy sikerrel, a szülők, elöljárók és ifjúság nagy tetszésével adták elő, annak előadását május végén maga Lorántfy Zsuzsánna fejedelemasszony és az erdélyi fejedelem követei is végignézték, s kérésökre Comenius, mikor pár nap múlva (jún. 8—9) Patakról eltávozott, annak kéziratát itt hagyta s azt itt a fejedelemasszony költségén 1656-ban nyomtatásban is közrebocsátották (Schola Ludus, seu Encyclopaedia viva, h. e. Januae linguarum praxis comica). Vájjon eltávozása után a 8 színdarabra feldolgozott Janua valamelyik darabját elöadták-e még Patakon ? nem tudjuk, de alig hisszük, mert ennek semmi hire, nyoma ; azt tudjuk, hogy Ladivér Illés is előadatta egyik-másik darabját Eperjesen, valamint a frankenthali intézetben is előadták az első darabot, — de máskülönben a Schola Ludus nem bírt az oktatásban meggyökerezni, nem bírt népszerűvé válni, mert az tulajdonképpen nem színmű, hanem a Jamid-ban encyklopedikus ismereteknek, az iskolában tanult sokféle tudási anyagnak dialogizált formában való színrevitele. Comenius főcéljának tekintette a darabokkal és azok színrevitelével, hogy egyrészt a szemléltetésnek nagyobb teret juttasson, s másrészt a tanulók munkakedvét fokozza, azoknak alkalmat adjon arra, hogy előmenetelükről a nagy nyilvánosság előtt számot adjanak, az élet különféle foglalkozásaival megismerkedjenek, teendőinek végzésében gyakorlatot és ügyességet szerezzenek. A mü jól megfelel az autopsia és autopraxia követelményének s telve van érdekes kor- és műveltségtörténeti adatokkal. Kidolgozásában Comenius nagy gyakorlati pedagógiai ügyességről tesz bizonyságot, itt Patakon pedig eltalálta vele a nézők és a tanulóifjúság ízlését. Az Orbis pictus-sza\ a szemléltető oktatásnak akart segítségére menni, A Vestibulum pataki kiadásának Előszavában (1652) említi, hogy ezt a könyvet képekkel akarta díszíteni, melyek a dolgok külalakját életteljesen kifejezzék, de szándéka — ügyes fametsző hiányában — nem sikerült. A Schola pansophica vázlatában (1651) is szükségesnek mondja, hogy mindazt, amit tanítunk, vagy in natura vagy helyettesítő képekben az érzékek elé kell állítanunk, ezért a tanterem falai képekkel és feliratokkal legyenek díszítve s ugyanilyen képek legyenek a tankönyvekben is, hogy ne mi beszéljünk, hanem a dolgok beszéljenek a gyermekekhez. Ennek az elgondolásnak alapján dolgozta ki Patakon 1658-ban az Orbis pictus-1 és azt sajátkezüleg rajzolt képekkel látta el. Sajnos, a könyv ügyes fametsző hiánya miatt Patakon nem tudott megjelenni (Opusculum hoc in Hungária adornari coeptum absolvi non poterat ibidem, ob Sculptoris periti defectum) s az 1658-ban Nürnbergien jelent meg latin-német szöveggel (Orbís Sensualium Pictus. Hoc est, omnium fundamentalium in mundo rerum et in vita actionum, Pictura et Nomenclatura). Az Orbis pictus egy képekkel (151) díszített Janua, csakhogy a nyelvtan hiányzik 'belőle, az etymologiai szótár helyét pedig egy egyszerű szójegyzék képviseli. Amit ég és föld, ember s állat, az emberi élet minden ágazata és művelete, hite és reménye a gyermeki szemlélet és képzelet elé tárhat, az itt képekben nyer kiábrázolást s
