Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 1. szám - Hazai és külföldi irodalom
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 29 A prédikátor könyve, eddig megjelent legterjedelmesebb kötete, és így belőle bőven van alkalmunk boldog örömmel szemlélni azokat a drága lelki ajándékokat, melyeket Muraközyben szánt Isten Kecskemétnek, a Kiskunságnak, az egész nagy magyar pusztának, Muraközy lelki portréjához mindenesetre hozzátartozik az esztétikai vonás, aminthogy érdeklődési körét jórészt ma is a szépirodalmi élet vonatkozásai foglalják le, de az esztéticizmus távolról sem uralkodó jellemvonása, mint ahogyan némelyek gondolják. Evangéliumi esztétika az övé llásd Ibsenről szóló előadását), úgyhogy utóbbi nem túltengő nála, mint — sajnos — a legtöbb „költő-papunk“-nál, hanem mélységes hitével, a benne élővé vált evangélium látószögéből vizsgálja és látja meg Jókaiban, Aranyban, Vargha Gyulában, Ibsenben stb. az esztétikai szépet. Részére úgy ezek az irodalmi nagyságok, mint a mohácsi vész, a turáni átok, a hazaszeretet tényei, a szociális kérdések, a zene stb. egy-egy felséges isteni kinyilatkoztatás a szépről, a jóról, az igazról. Innen van, hogy ezekről a sokszor letárgyalt személyekről, eseményekről, tárgyakról mindig van új és bőséges mondanivalója. (Lásd március 15-i beszédét egy kaszinóban.) Ugyanazok a mélységes meglátások, a mindennapi élet közönséges, de nagy kérdéseit alázatos hittel s boldog örömmel megoldani képes karizmái tündökölnek prédikációiban és halotti beszédeiben. Nyelvezete az elvontabb témájú prédikációiban bizonyos mértékig talán túltömött, de az ezernyi elraktározott és napvilágra kívánkozó lelki élmény ezt magával hozza. Kívánva kívánjuk, hogy ennek az ízig-vérig magyar és ízig-vérig evangéliumi prédikátornak szava eljusson minden magyar intelligens emberhez, aki csak érdeklődik magyar életünk ezernyi megoldatlan kérdése iránt, mert akár a zsidókérdés, akár a fajvédő kérdés, vagy a szociális helyzet ügye csak úgy talál megoldást, amint Muraközy prédikálja : ha egyén, nemzet és evangélium élete egybetorkollik. (Mezőtúr) Tóth Dezső. Dr. Victor János: Térj magadhoz drága Sión. Budapest. 1930. 296 oldal. 4'. Ára 6 pengő. Szerző, aki a magyar református egyházi élet egyik legelőkelőbb munkása, az utóbbi 10—12 év alatt az egyházi sajtóban közölt cikkeit, egyházi beszédeit s konferenciai előadásait adta ki, összegyűjtve jelen művében. Hat fejezetre osztja bőséges mondanivalóit: Az egyház megújhodásáról, Egyház és belmisszió, A fővárosi egyházi életből, Egyház és nemzet, Ünnepek és vasárnapok, Vázlatok nagy kérdésekről címmel. Egészben a mű címe ez is lehetett volna: „Adalékok a magyar református megújhodás kezdetének történetéhez.“ Mert felbecsülhetetlen egyháztörténeti értéke van annak, hogy Victor János, aki a legnemeseb közelharcokat vívta anyaszentegvházunk megújulásáért, mondhatatlanul mélységes hitének és kifogyhatatlan szellemi energiájának lecsapódásait, ezeket a hírlapi közleményeket megmentette az elmúlástól azzal, hogy összegyűjtve egy kötetben kiadta. A magyar református egyházi revival még csak a kezdet kezdetén van, eredményei még távolról sem bon-
