Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 7. szám - Dr. Kónya Sándor: Tapasztalatok az angol nyelv reálgimnáziumi tanításában
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 271 vés ösztönét, a vállalkozási szellemet és merészséget, a mély vallásosságot, az otthon eszméjének ragyogó tiszteletét, a nemzeti hagyományokhoz való ragaszkodást, erős nemzeti érzést és büszke nemzeti öntudatot, hazaszeretetet és királyhűséget, szellemének nemességét, amellett rendkívül gyakorlati irányát, politikai és nemzetgazdasági képzettséget, ügyességet, gyakorlottságot, a változott viszonyokhoz és újabb szükségletekhez nemzeti érdekeinek szem előtt tartásával gyors alkalmazkodást, természetszeretetet, a test és lélek együttes, egyformán való edzését: a tanuló, iskolai olvasmányok kapcsán élő valóságban ismerheti meg. Hogy mindezeknek az emberformáló erőknek milyen hatása lesz az angol tanulókra, hogy milyen aláépítést végeznek azok a tanuló személyiségében: erre feleletet adni még korai volna, azt csak a komoly élet által kipróbált évtizedek, egész emberöltők tudják majd megmutatni. De ha arra gondolunk egyfelől, hogy a világháború után tapasztalható bizonyos anglománja, elmélyült angol ismeretekkel, sok embernél, felnőtt, tehát nehezebben alakulható korban is milyen jellem- és kedély beli átalakulásokat végzett; másfelől, ha lehet következtetni amaz egyéni és nemzeti jellemvonások példáin felragyogó tanulói szemekből, a szinte örvendező erős fígyelmezésből: remélni lehet, hogy a romlatlan, emelkedni hajlandó és képes ifjak legtöbbje igyekezni fog a gentleman szóval jelzett férfiideált önmagán megvalósítani s a nemes angol nemzeti jellemvonásokat a mi nemzeti szellemünk sajátságainak az elvesztése nélkül környezetében is kilombosítani. Ilyenformán az angol tanulásából nyert művelődésbeli hatás már az iskolában ad bizonyos lelki kincseket, az ifjú ember erőinek és képességeinek a kiképzésében, képzeletének ösztönzésében, akaratának, érzéseinek formálásában pedig ilyeneknek az alapját rakja le, s legszebb eredményképpen egyház-, társadalom- és nemzetépítő cselekedetek indítékává lesz. Még egy gondolatot itt. Lehet, hogy túlzók, lehet, hogy nem. Én az angol-magyar mellett görög-latin szakos is vagyok- Sok égi, nemes szellemi gyönyörűséget nyertem a görög művelődésből. Ismerem is annak humanisztikus nagy értékét. Elismerem másfelől, hogy egész művelődésünknek a görögtől való átitatódottsága miatt a görög tanulmányok hiánya érezhető különösen a poétikában, az irodalomtörténetben, általában a humán tárgyak reáliáinak ismeretében. Mégis, elfogulatlanul, megnyugtathatom az aggódókat, hogy — a mitológia, a görög mondakincs és művészettörténet területeitől eltekintve — a kalokagathia eszménye, a görög által adott humanisztikus tartalom és nyereség, más mederben, mint a görögnél, legjobban visszatér az angol útján, s ama végső cél elérésére, hogy irányzatok és törekvések világán túl és felett az örökszép örök emberi levegőjében elősegítsük magasabb emberiségi, lelki értékek szerzését is: rendkívüli lehetőségek nyílnak az angollal. Az eredményről szólva, a mai pedagógiai problémák világosságában nem utolsó érdeme az angol tanulásnak, hogy nem túlterhelő, mert házi feladatainak, leckéi ismétléseinek elvégzése általában kevesebb időt
