Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 7. szám - Stibrányi Gyula: Néhány megjegyzés a tantervreformokhoz
262 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE a kérdéseket az előadott tárgy ismétlésére és kifejtésére használta. Comenius a diák önálló gondolkozását gyakran hangoztatta és a pataki Schola Ludus-ban megmutatta, hogyan tudja ő azt felhasználni; ámde ott az ismereteknek csak elsajátításáról van szó. Ladivér maga hívta ki a diákok kifogásait, kívánta, hogy kérjenek felvilágosítást, sőt ha a siker érdekében állónak látta, ő maga támadott érveivel diákjaira; ez által kitöltötte azt az űrt, amelyet a Comenius módszerében nem egyszer kifogásoltak, hogy t. í. nem gondoskodik a diákok ítélőképességének műveléséről. Ladivér az ítélet önállóságát oly magasra becsüli, hogy lemond a maga tekintélyéről. Ő a tudományos iskola embere s ebben is különbözik Comeniustól, aki az iskolában is az egyház embere maradt s a gyermekeket a jövő élet, a szenteknek földöntúli gyülekezete számára nevelte. Ha Comeniust az Opera Didactica Omnia címlapja a maga püspöki méltóságában ábrázolja, Ladivért inkább úgy lehetne ábrázolni, amint nyakán és karjain mindenfelől gyermekek sürögnekforognak, arcukon a mély szeretetnek és boldogságnak kifejezésével. Az eperjesi színielőadások is Comenius hatására mutatnak. Az évzáró vizsgálatot színielőadás fejezte be, melyhez a darabot Ladivér írta; ő nem didaktikus jellegű, hanem valláserkölcsi tartalmú darabot írt. Hőséül Eliézert választá, mint a makkabeusok korából az állandó hűségnek igaz képét. A színmű címe: Eleazar Constans, quem Honori Generosorum etc. ín Collegio Eperiensi Inspectorum, velut Examinis Publicí Coronidem, Iuventus eiusdem Collegii in scenam produxit 1668 die Octobris. A szereplők közt ott találjuk Comes Emericus Thököli de Kezmark nevét is.1 Rácz Lajos. Néhány megjegyzés a tantervreformokhoz. Az új tanterv a jövő tanévben lépne teljesen érvénybe a középiskola nyolc osztályában. Szándékosan írom: lépne, mert már kidolgozásakor olyan alapvető hibái voltak, hogy a VKM kénytelen volt vétójogával élni a tantervkészítőkkel szemben. A tantervkészítők, akik vagy már túlnőttek a középiskola keretein, vagy soha nem is tanítottak középiskolában, a tantervet túlméretezték. A maguk elméleti, rendszertani, egyetemi szakképzettségét vették kiindulási pontnak és elérendő célnak is. Megfeledkeztek túlbuzgóságukban minden iskola alaptényezőjéről: a tanulóifjúságról, ennek testi és lelki fejlettségéről, szellemi teherbírásáról. A középiskolák tanári testületéi a tantervkészítésnél szóhoz nem jutottak. A megoldhatatlan nehézségeket már a tanterv megjelenésekor Archiv pro badani etc. t. VI. p. 6—17,
