Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 1. szám - Comenius: Kis beszéd az ékes latinság tanulásáról. Fordította Gulyás József
16 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE legnagyobbhoz menjünk. így lesz itt is. Meg fogunk tanítani titeket, kedveseim, a beszédet ékesen tarkítani, eleinte főleg egyes szavakra, vagy 600 módon, azután a szavak kapcsolataira, vagyis a kifejezésekre, más és ismét más módon, azután a mondatokra, azután a periódusokra, végül a teljes beszédre, szinte végtelen, de mégis a rendszerbe foglalt és a szabályokhoz annyira kellemesen és világosan visszavezetett módokon, hogy itt semmi tövist vagy bajt nem kell remélnetek, hanem csupa kellemet és gyönyört. Mert biztosan törekszünk oda és alázatosan bízunk abban, hogy mi a kívánt módszer könnyűségétől és szerencséjétől már nem vagyunk messze. A III.-ról. Ezek után most arra térek, hogy titeket e gyönyörökre hívjalak, akik nemességetek, vagy más dolgok folytán méltóknak ítéltettetek arra, hogy ide hivattassatok, és akiknek nevét nemsokára olvasni fogom. Jertek, szellem virágai s kezdjétek a műveltség virágocskáit már úgy szemlélni, szagolni, leszakítani: nem hogy azok a virágocskák a kezetekben elhervadjanak, hanem a mostani kellemes illaton kívül egykor jóízű és kemény húsú gyümölcsöt is hozzanak a szeretett hazának, mert itt nemcsak a tudományok ágai, hanem a tehetségekbe helyesen beplántálandó virágai is csíráznak. Bárcsak olyan okosak lennétek, hogy megértenétek, hová célzok ezzel. Egyszerűbben fogok szólani, mert azt akarom, hogy megértsetek. Jis hogy megértsetek, az nektek van leginkább érdeketekben. Fájdalommal értettem és a dolog előttem eléggé tudott, hogy ti, nemes ifjak, többnyire csaknem kényszerűségből tartózkodtok itt az iskolában és akinek megadatik, hogy az iskolát itthagyja, legtöbben, ha nem is mindnyájan, általában eldobják a könyvet, úgyhogy nektek a tudományokkal többé semmi közösségetek nincs. Mert egy írót sem olvastok, a külső akadémiákra egyáltalában nem mentek ki, a tudós férfiakkal való társalgást teljesen kerülitek, megelégedve a latinság egy kis darabjával, a magyarul való írással és olvasással. Mely meggondolatlanság, az ördögbe, mily balgaság a tudományba belekapni, így elhagyni egészen a tudományokat; ezzel a gondolkozással néhány év alatt elveszítitek a ti és tanítóitok végigszenvedett munkáit, elveszítitek szüléitek rátok fordított költségeit, el azon gyümölcsöket, amelyeket a hazának tartoztatok volna hozni! Mily üdvös volna, ha ti, vagy szüléitek és pártfogóitok, tekintetbe vennétek a szomszéd országok példáit, ahol a nemes nem gondolja magát elég nemesnek, ha ifjúkorában a keresztyén világ legeisőrendű országait, akadémiáit, udvarait bejárva meg nem látogatná és magát a külső nyelvek tudásával és a különféle politikai tudományok ismeretével hazája hasznára fel nem ékesítené. Ha e nagyon nemes tudásvágyat tőletek, magyar nemesség, nem is nyerhetjük meg, bárcsak legalább azt nyernénk meg, ami legközelebb eső, hogy vegyétek rá lelketeket itthon a tunyasággal felhagyni, azaz a jó könyveket : történetieket és földrajziakat, melyek a föld kerekségét és abban az Isten csodálatos dolgait, az emberi szorgalom különféle látványával
