Protestáns Tanügyi Szemle, 1931

1931 / 6. szám - Dr. Kardeván Károly: "Megjegyzések a készülő középiskolai tanterv német részéhez"

220 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE István, Nagykálozy Sándor, Faragó László igen érdemes és köztiszte­letben álló kartársaink. És elhúnyt, egy tragikus katasztrófa áldozata lett Debreczeni Fe­renc ifjú kartársunk, a debreceni református gimnázium ifjú tanára, a magyar cserkészet egyik úttörője és ifjan is bölcs vezére. Elhúnyt a szentlélek e lovagja, a mi büszkeségünk, a szentlélek ünnepén, pünkösd vasárnapján. Debreczeni Ferenc elköltözésével sok gondolattal, érze­lemmel, akarattal szegényebb lett a magyar nemzet, amelynek Istentől elhívott nevelője volt. Elhúnyt kartársaink emlékét őrizzük kegyelettel. Tisztelt Közgyűlés! Számot adtam nagy körvonalakban egyesüle­tünk, illetőleg igazgatóságunk egy évi munkásságáról Jelentésemet azzal az óhajjal zárom, hogy vajha e válságos esztendő után a nyugodt és boldog esztendők szakadatlan sora következnék egyesületünkre, vajha szilárd egységgé olvasztaná egyesületünket az eszmények szolgálata, a drága tradíciók, melyeket egyesületünk alapítói halmoztak fel és örök­ségül ránk hagytak: egységgé forrasztana bennünket az a szellem, mely munkálta egyesületünk alapítását és felvirágozását. Ügy legyen! Dr. Papp Ferenc. „Megjegyzések a készülő középiskolai tanterv német részéhez.“ Fenti cím alatt dr. Belehorszky Ferenc tollából Szemlénk februári számában megjelent állásfoglalással szemben szükségesnek látom az el­lenkező álláspontot leszögezni, anélkül, hogy a szerzővel vitába bocsát­kozni szándékoznám, bár a kiindulópontot az ő fejtegetései adják. A direkt módszer ugyanis és a vele szemben álló induktív és közvetítő módszer közötti harc már lezajlott s a szakemberek túlnyomó részének véleménye szerint a direkt módszer vereségével végződött, akik pedig mégis a direkt módszer hívei maradtak, azokat már csak a hosszabb gyakorlat fogyatékos eredményei fogják jobb meggyőződésre téríteni. Szerzőnk szerint az első osztályban a heti 5 órát csakis beszéd­­gyakorlatokra kellene fordítani s a német írás-olvasást csak akkor kel­lene kezdeni, „mikor (a diák) már a legegyszerűbb beszélgetések for­májában megismerkedett az új nyelv szellemével, amikor már nem magyarul gondolja el azt, amit németül akar mondani..." Félő, hogy ily követelmény mellett az írás-olvasás sohasem kezdődnék el, mert a nyelvbeli spontaneitás az iskolában el nem érhető. A direkt módszer az anyanyelv tanulását vette mintául, de alaposan elszámította magát, midőn azt hitte, hogy heti 3—5 iskolai órában az állandó környezetet csak valamikép is képes helyettesíteni. A tanterv keretén kívül tartott

Next

/
Oldalképek
Tartalom