Protestáns Tanügyi Szemle, 1931

1931 / 5. szám - Tankó Béla: Bőhm Károly emlékezete

172 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE hatás bizonyságai volnának. Itt azonban, ami a Böhm Károly személyét illeti, nyugodtan ismételhetnők a saját nyugodt ítéletét: az a mű, amely „nem készült csillogó díszműnek a pillanatnyi meghallgatás számára“ (Az ember és Világa III. kötet Előszavának utolsó sorai), várhat, amig felfedezi a kereső értelem; de most már nem a Böhm Károly egyéni sorsáról van többé szó. * Aki a Böhm könyveit a komoly érdeklődés jegyében a kezébe veszi, az első, amit kiérez belőlük, s ami az első perctől fogva meg is igézi, a filozófiai szellem karizmatikus áradása az, amely egy néhány oldal átolvasásából hitele­sebben és megragadóbban nyilatkoztatja ki, hogy mi a fi­lozófia, mint hosszú elmélkedések a filozófia mivoltáról. Az ember ellenállhatatlanul sodrába kerül a nagyszerű ér­zésnek, melyet a végiggondolás, az emberileg elérhe 'Z végső elvek és elemek világába, — a Goethe Mutter-jeinek vilá­gába való leszállás fenséges vakmerősége fakaszt, s amely­ben mindig van valami abból az észbontó szédületből, melyet a szabadság érzése ad, mikor elhagyni látszik maga mögött és alatt a bizonyosságot, egyszerre megérzi, hogy megtalálja azt az egyetlen bizonyosságban, a törvényben, az egyetemesben, a végső valóságban. De ez az érzelmi felkavartság itt is, mint minden em­beri alkotással szemben, csak szubjektív index, reámutató jel arra, ami okozta: a filozófiai munka maga, egy rend­szeres világmagyarázat kibontakozása foglalja le a figyelem java erejét. Ennek jellemét Bőhmnél nem nehéz meghatá­rozni. Ä filozófiának, mint egységes világmagyarázatnak lehetséges típusai közül Böhm azt képviseli, amelyet a Kant lángelméje tudatosított, alapozott meg és organizált, mint a filozófiai fejlődés belső, alkatbeli tendenciájának logikai követelményét, amelyre nézve a filozófia feladata: a tapasz­talat magyarázata, amely ebbe a kérdésbe tömörül: hogyan lehetséges ez a tényleg bírt tapasztalat? Ennek a kérdés­föltevésnek pozitív problémája: a tapasztalatot létesítő funk­ciók felkutatása. Kant filozófiai tette azért tetőzi be elvileg, azaz a filozofálás elvét illetően a történeti fejlődést, mert azt a tanulságot ismeri fel és emeli ki öntudatosan belőle,

Next

/
Oldalképek
Tartalom