Protestáns Tanügyi Szemle, 1931
1931 / 3. szám - Fejér Lajos: A szovjet orosz középiskolák
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 95 túrával, de falusias ésszel, gondolkozással, ahol a munka dicsőség, nem pedig szégyen. S mindezt a Heimatkunstnak és a Heimatkundenak köszönhetik, a szülőföld rögeihez való ragaszkodásnak. Most már milyenek a mi viszonyaink?! Gárdonyi Géza „Az én falum" c. művében hűen ábrázolja a magyar falut az ő csendes boldogságában, de bizony az elhagyatottságában is. Göre Gábor históriájára öreg korában nem igen büszkélkedett Gárdonyi. Elnagyottnak tartotta, Rákosi Viktor, Szemere György, Bartóky József, főleg azonban Benedek Elek, Móra Ferenc és Komáromi János érintenek nálunk szülőföldi témákat. Ámde mind messze vannak a németek Heimatkunst-mozgalmától. Örvendetes jelenség azonban, hogy erősen feléledt a megszállott területi íróknál, akár Erdélyben, akár Szlovenszkóban. A Pásztortűz, az Erdélyi Helikon, stb. mind felkarolták a szülőföldet, mert érzik, hogy csak a szülőföldhöz való görcsös ragaszkodás, a magyar falusi népre való örök vigyázat tarthatja fent a magyarságot. Ha nincs múlt, bizonytalan a jelen, elsikkad a jövő. Ki az, aki ne óhajtaná Magyarország régi határait ?! De ezt nem elég kívánni, tenni is kell érte, megbecsülni, értékére emelni a magyar föld virágait, a magyar népet. Nálunk is lenézett foglalkozás a földművelés, sokak szemében a tudatlanság, mellette a ravaszság képviselőjének rajzolják a vidéki népet színdarabokban, újságokban; meg is indult a népvándorlás a faluból a városba, mindenki „hivatalt", „állást" akar, nyugdíjat remél, de munkát ritkán keres. Már a felső körök is aggodalommal szemlélik ezt a jelenséget. Ennek is csak az az orvossága, amit a németek megtaláltak: az egészséges falumozgalom. Ennek azonban előfeltétele a lelkek előkészítése, tehát a szülőföldnek a megszerettetése, a falusi élet előnyeinek kimutatása. Hazánk sokkal inkább agrárország, mint Németország, tehát a földet még jobban meg kell tartania. „Akié a föld, azé az ország", mert ma már „nemcsak nyelvében, hanem földjében is él a nemzet". A honismeret kifejlesztése, szélesítése tehát nemcsak irodalmi és földrajzi probléma, hanem nemzetgazdasági, hazafias feladat is, mert a végén ott lebeg a cél, amit a németek is elértek hazájokban, az egységes Magyarország feltámadása. Dr. Horváth Károly. A szovjet orosz középiskolák. Ilyen tételnek, mint a címbeli, gondolhatja némely olvasóm, nem sok jogosultsága s érdekessége van ; hiszen mi sincs nehezebb, mint megbízható értesülést, komoly, helytálló adatokat szerezni oly országból, hová még tán a madár se' jár tőlünk. Tőlünk nem, megengedem, de másunnan már inkább. Igaz! bátor, tudni vágyó utasok, vagy még
