Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 5. szám - Dr. Zoványi Jenő: A sárospataki iskola a 16. században
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 171 hogy „annak semmi valótlant nem volt szabad mondania a gyászoló gyülekezet előtt, ha csak azt nem akarta, hogy, abban a pillanatban lehurrogják és mielőtt bevégezné a mondanivalóját, mindnyájan nyilvánosan megcáfolják ; hát még mikor az özvegy kívánságára kinyomatván a beszédet, mindenkinek alkalmat adott az elolvasására!"1 így állván a dolog, csak éppen azt nem bírom felfogni, hogy miután Szombatin teljes egészében ismerte Szikszainak ezt a beszédét, hogyan nem bírta megkülönböztetni a sok poly va között ezt a tiszta magot ? ! Hogy mennyire csak találgatáson alapul a Perényi Péter iskolaalapításáról szóló hagyomány, élénken mutatja az az igen érdekes körülmény, hogy ugyanaz a „kéz“, mely utoljára és a leghevesebben nekibuzdult az e melletti hadakozásnak, nehány évvel azelőtt még a következőket írta: „Midőn Perényi Péter 1531-ben új birtokát t, i. Sárospatakot megtekintette, az iskolát Kopácsi vezetése alatt már megnyitva találta azon a helyen, hol azelőtt a ferencrendiek zárdája állott".2 Vagyis e szerint semmi része nem volt az alapításban Perényi Péternek. A mesének ezek a kapkodásból folyó önkényes változatai nyilván bizonyítják, hogy itt nem komoly alappal bíró és történetileg megállapítható tényről van szó. Ugyanezt mutatja a mesének második mozzanata : az alapítási év. Ezt Szombatin még habozva s akkor is bizonytalanul, csak hozzávetőleg tette az 1530 körüli időre. A további „kezek" ellenben egyenesen a Révész által ismertetett recipe szerint a történelmi kritika korában ennek teljes híjával jártak el. Mindig pontos számmal dolgoztak. Igaz, hogy egyszer egyik számmal, másszor másik számmal. Kritikát kiálló adatuk persze egyikre éppenúgy nem volt, mint a másikra. A legutoljára hangoztatott 1531-nek a támogatására későbbi korú tanúikon kívül nem is tudnak egyebet felhozni, mint azt, hogy szerintük 1543-ból biztos adat jelzi a sárospataki iskola létezését.3 Pedig hát az is legfeljebb pár évre visszamenően mutatná azt, még ha csakugyan 1543-ból való volna is. Iskola ugyan szerintem is volt 1543-ban, sőt 1531-ben is Sárospatakon, miként kitetszik a már elmondattakból, csakhogy katolikus. Efelől tehát ez a Lőcsén írt levél, mely a sárospataki iskolát is említi, akár 1543-i is lehetne, de hát semmiképpen nem akkori. A levél ugyanis szeptember 6-án kelt, de év nincs rajta jelezve, s azért tették némelyek 1543-ra, mert Székesfehérvárnak a török által való elfoglalása, amiről híradás van benne, ez évben történt egyik alkalommal. Csakhogy szeptember 3-án. És ki hiheti el, hogy a Révész Imre által említett „lovas posták s gyors fogatok" nem három, hanem négy vagy öt nap alatt is megtudták volna tenni azt az utat, mely Székesfehérvár és Lőcse között levegővonalban is csaknem 300 kilométer, s a hegyek áttörésével, folyók áthidalásával és sok más természeti akadály leküzdésével készült vasúton is a legrövidebb vonalon 502 1 Szombathi: i. m. 30—31. 1. 2 Szinyei Gerzson: A sárospataki ev. ref. főiskola rövid története (Az 1894—5. tanévi értesítőben) 1. 1. 3 Révész Figyelmezője 1872. 110. 1.
