Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 5. szám - Dr. Zoványi Jenő: A sárospataki iskola a 16. században
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 172 kilométer? Pedig még az sem képzelhető el, hogy valaki csak a vár elfoglalása pillanatát lesse s akkor rögtön lóra kapva, neki iramodjék Lőcsének, illetőleg nem is annak, hanem valami más helységnek, hogy onnan aztán a körútját végző „fizetőmester“ azon melegében tovább rohanjon, vagy előbb máshova is, vagy egyenesen Lőcsére, hogy ott mások közvetítésével a levélíró ifjúnak is fülébe jusson a hír. Ez a levél tehát végképpen nem 1543-ból, hanem Székesfehérnak a török által másodízben való bevétele évéből, 1602-ből való, amikor augusztus 29-én esett el e vár.1 Elvégre még azt az eshetőséget sem lehetne teljesen kizárni, hogy a levélírás évében vakhír volt az egész. Ám 1602. évi íratása valószínűvé van téve azáltal, hogy egy másik részlete meg arról szól, hogy még mindig nincs „mester", vagyis iskolaigazgató Lőcsén. Amennyire nem talál ez 1543-ra, amikor tudvalevőleg ott működött az ismert nevű Türk Dániel: éppen annyira megfelel az 1602-i állapotnak, midőn tényleg változásnak kellett történnie ez’ állásban. Ez év elejéről ugyanis Sickius Albert van betöltőjéül megnevezve,1 2 de már a következő évben Walradius Zakariás szerepelt utódaként.3 A mese harmadik mozzanata az, hogy mikor Perényi Péter Sárospatak földesúrává lett, ennek hírére a még meglevő zárdák lakói „megriadva szétfutottak vagy az új hitre tértek át." Specialiter megnevezetten is éppen a ferencrendiekkel történt ez így. Ám a magyarországi ferencrendiek közgyűlési jegyzőkönyvei véletlenül fenmaradván, a leghatározottabb cáfolatát, nyújtják e meserészletnek, mivel nemcsak arról adnak számot, hogy évről-évre kik voltak 1530 után még sárospataki kolostoruk fejei, hanem arról is, hogy mikor határozták el ottani működésük beszüntetését. Ez csak 1546-ban történt meg, anélkül azonban, hogy „megriadva szétfutottak" volna.4 A mese negyedik mozzanata, hogy a ferencrendieknek a „szétfutáskor" működő gvárdiánja Kopácsi István és rendtársa Sztárai Mihály erre mindjárt szervezte a sárospataki protestáns egyházat és iskolát, vagyis plébános és rector lett. Minthogy a mesében ez nem az 1546 utáni rendházfeloszláshoz, hanem az úgyképzelt „szétfutáshoz“ van fűzve, oly módon, hogy a „megriadás" és szaladás helyett mindkettő a jobb részt választotta: a mese másik ágával együtt ez is összeomlik s a légbe száll. Annál inkább, mert az akkori egyházi szokások figyelembevétele mellett felettébb nehéz is volna elhinni, hogy a sárospataki plébános az ebbeli hivataloskodását követő időben rectorságot viselt volna. Már pedig hiteles adat szól róla, hogy Kopácsi valamikor a harmincas években Siklóson tanítóskodott.5 Máskülönben is minden alapot nélkülöz Szombatidnak az a hivatkozása, mellyel azt az állítását 1 Hadtörténelmi közlemények 1892. 634. 1. 2 Hain: Lőcsei krónika (Bal stb. kiadása). 130. 1. 3 Történelmi Tár 1904. 54. 1. 1 Karácsonyi stb.: Egyháztörténelmi emlékek a reformáció korából. II. k. 506-507. 1. 5 Történelmi Tár 1900. 475. 1.
