Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 10. szám - Pap Zoltán: Hogyan reformálnám én a középiskolát?
136 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE Hogyan reformálnám én a középiskolát?1 Nem hiszem, hogy lenne középiskolai tanár, aki az utolsó évtizedben ezzel a témával ne foglalkozott volna, de nem hiszem, hogy az összes elgondolások között két teljesen egyforma akadna. Természetes, hogy mindenki a saját gondolatát tartja leghelyesebbnek, a középiskolák jövőjét biztosító megoldásnak. Hogy mégis a nagy horderejű kérdéshez igen sokan a nyilvánosság színe előtt nem szóltunk hozzá, annak két oka van: az egyik az, hogy nagyon jól tudjuk, hogy e kérdésekről tudós és tekintélyes férfiak gondolkoznak, akik akaratukat érvényesíteni is tudják; míg a mi igen szerény személyünk talán jó elgondolásainak még részletekben való elfogadtatása is szinte hihetetlennek látszik. A másik pedig az, hogy az 1924. évi XI. törvénycikk megalkotásával a kérdés pár évtizedre letárgyaltnak, vitathatatlannak látszott. — Hogy most mégis hozzá kívánok szólni e kérdéshez, annak ismét két oka van: először a reálgimnáziumokra vonatkozólag kiadott rendelkezés, melynek lényege a latin nyelvnek a III. osztályba való feltolása, azt bizonyítja, hogy a reformálás nincs befejezve; különben is a megreformált középiskola ellen minden részről felhangzó panaszokból világosan látható, hogy középiskoláink mai tanterve sokáig nem állhat fenn, Második oka pedig, hogy mindaz, ami az 1924—25. tanév folyamán készített tantervjavaslatomban bizarr ötletnek lászott, ma már részint valóság (latin a III. o.-tól), részint mások által is kifejezésre juttatott kívánság (trifurcatio-val egységes középiskola). A leglényegesebb pont, amiben szerény véleményem szerint el kellene térni a középiskolák újabb és újabb típusainak felállításával már-már előálló középiskolai khaosztól az, hogy vissza kell térni az egységes középiskolához! Természetesen egy a kor igényeinek megfelelő, de nem a dolgok könnyebb végét kereső tanítványok és szülők óhajtásaihoz, sem a hagyományoktól vakmerőén egyszerre elszakadni akaró hivatásos újságírók kívánságaihoz alkalmazkodó középiskola volna megszervezendő. Az úgyis rohanva haladó élettel szemben az iskolának mindig és feltétlenül a konzervatív világszemléletet kell képviselnie! Az egységes középiskola élesen elkülönülő alsó és felső tagozatból állana. Az alsó tagozat: az I—IV. osztályokból álló algimnázium magában is befejezett kerek egészet alkotna. Ez felállítható volna a kisebb városokban és nagyobb községekben is a teljesen értéktelen és semmire nem képesítő polgári iskolák helyett. Nincs semmi szükségessége annak, hogy a „műveltség-iskola" alsó fokozatán a legcsekélyebb külömbség is legyen és így a középiskolába lépő 10 éves gyermek tulajdonképpen már pályát válasszon, legalább nagy vonalaiban. Hány igazi tehetség veszhet el évente a tudományos pályákon, mert szülei polgári iskolába 1 Több ponton nem értünk egyet a szerzővel, de dolgozatét egészben véve nagyon figyelemre méltónak tartjuk. Szerk.
