Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 9. szám - Megjegyzések
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 125 kívánsággal elő merjen állni s ha felelős állásban van, ilyen kívánságot támogasson, ilyen kívánsággal szembe ne szálljon minden erejével. Az igazság ugyanis az, hogy a tanár nem néma, türelmes aktákkal, hanem eleven szellemű, izgékony, mozgékony, nehezen fegyelmezhető, ha nem is tudományszomjas, de folyton új meg új, figyelmét, érdeklődését felkelteni, lekötni képes benyomásokra vágyakozó ifjú emberekkel foglalkozik. Erre a munkára pedig csakis bőséges szaktudással, finom pedagógiai érzékkel rendelkező, de mindenekfelett teljesen ép, erős idegzetű, friss, rugékony szellemű, szuggesztiv erejű tanári egyéniség képes. Aki el tudja hinni, hogy 35 évi szolgálat után is akadnak ilyen tanári egyéniségek kellő számban, aki azt hiszi, hogy ilyen munkát a kellő adományokkal rendelkező tanári egyéniségek a mainál magasabb óraszámban is kellő eredménnyel képesek végezni: — az nemcsak a tanári munka lényegét nem ismeri, de teljesen tájékozatlan a lélektan elemeiben is. Hogy ilyen emberekből álljon a magyar kultúra sorsát intézők többsége: — az úgyebár teljes lehetetlenség. Lehetetlenség tehát az is, hogy a magyar középiskola munkáját negyvenéves tanári szolgálattal és a mainál magasabb kötelező óraszámmal veszélyeztessék. Az ilyen lehetetlenségre törekvőket bizonnyal elsöpri a magyar kultúrfölényért őszintén lelkesedő magyar közvélemény. Borsos Károly. 2. Az audiatur et altera pars elve. E helyen nem szoktunk lelkészválasztási ügyeket szóvá tenni, de ami a kelenföldi ev. egyházközségben történt, annyira szomorú tünete a mai ev. egyházi életnek, annyira még mindig a világháború utáni mentalitás bélyegét viseli magán, hogy elvi szempontból meg kell világitanunk. Mi jellemezte a világháború utáni lelkiséget? Az, hogy a felsőbb egyházi és világi hatóságok, a privilegizált hazafiak, kiknek viselt dolgait csodálatoskép senki sem kutatta, élőszóval és írásban tett nyílt és titkos feljelentésének minden skrupulus nélkül hitelt adtak és az audiatur et altera pars félretételével ártatlan embereket a keresztyén szeretet nagy dicsőségére meghurcolva kivégeztek, vagy legalább akartak kivégezni. Mi történt Kelenföldön ? A legfelsőbb egyházi hatóság néhány magát megnevezni nem akaró egyén titkos feljelentésére törölte a jelöltek sorából azt, aki 7 év óta önzetlenül dolgozott az egyházért, aki nagy sikerrel oktatta a gyermekeket stb. és akinek pünkösti beszédjében a tanuk egész tömege szerint sem szerénytelen, sem semmiféle felajánlkozás nem volt. Miért helyez tehát az egyházi hatóság nagyobb súlyt a titkos feljelentők szavaira, akik talán nem is egyháztagok és miért mellőzi annyi embernek nyíltan vallott véleményét? Ezzel mi nem akarunk állást foglalni egyik jelölt mellett sem, mert ehhez semmi közünk, de igenis állást foglalunk az egyházban terjedő abszolutizmus ellen, mely szerény nézetünk szerint a prot. szellemmel ellenkezik. Szelényi Ödön. 3. Tanárok kitüntetése. Nem gyakori dologról szólok most. Hiszen a Gaál Mózes távozásáról írva az O. K. T. Közlöny (1930. 9. l.J
