Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 1. szám - Belföldi lapszemle
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 31 Az Evangélikusok Lapja 1929. évi december hó 15 és 22-i számaiban Szelényi Ödön beszámol németországi tanulmányútjáról, néhány szóval jellemzi az általa meglátogatott intézeteket (Schnepfenthal, Bieberstein, Wickersdorf, Breitbrunn, Lindau) és néhány konkrét javaslatot terjeszt elő. Az Ifjú Évek október 31, november 15, november 30 és december 15-i számainak általános érdekű cikkei: A reformáció és az ifjúság (Raffay S.), Gyóni Géza emlékezete (Oravecz Ö.), A békéscsabai Rudolf reálgimnázium (Rell Lajos), Egy szegény magyar mecénás, Repesik János (Oravecz Ö.), Bethlen Gábor iskolái (Öravecz Ö.), Nürnbergi emlékek (Zelenka Margit), Bach János Sebestyén (Böhm Dezső), Hull a levél a virágról (Ruttkay Mikliai Gyula), Dürer Albert (Láng Margit), A nyíregyházi ev. leánygimnázium (Weiner Gyula). A Kálvinista Szemle 1929. évi december hó 2-i száma a rendesnél is gazdagabb tartalommal jelent meg, mert e szám a folyóirat 10 éves jubileumára adatott ki. Önérzettel állapítja meg e folyóirat, hogy programmja 10 évvel ezelőtt nem volt egyéb, mint a tiszta kálvinizmus, úgy ahogy azt a 20. század nyelvén hirdetni kell és hogy a letűnt 10 év alatt a sok akadály ellenére is nagyon sokat ért el. A jubileum alkalmából ezt a mindig gerinces folyóiratot és annak fáradhatatlan szerkesztőjét: Sebestyén Jenőt mi is tisztelettel köszöntjük. A Magyar Művelődés 1929. évi május-decemberi számának vezető cikke Temesi Győzőtől való és „Cserkészeink angliai jamboreejának nemzeti jelentőségéről" szól. Rámutat arra, hogy a mi napjainkban új magyar fiútípus bontakozik ki. Ez nem lehet forradalmi a szó „turbulens" értelmében, de új világot hordoz a szívében. A cserkésznevelés ezeket a kapukat döngeti. A nagy nyári vállalkozás alkalmával igyekeztek a fiúknak világot mutatni, összehozni őket, bemutatni mindazt, ami nemzeti, judiciumot fejlesztcnök benne, egyéni barátságokat és levelezést hozni létre stb. Az angliai jamboree legfőbb nemzeti vonatkozása az, hogy minden egyes cserkészfiút nemzeti vitézzé tegyünk. — Csapodi Vera a leányiskolái fizikatanítás módszertanához szól hozzá. Nagyon helyesen mondja, hogy a leányiskolái fizikatanítás módszere semmikép sem lehet a fiúiskolákéval azonos, mert más a leány psziché és más tanításának a célja. 1. A logika (helyesen logikai gondolkozás) nem speciálisan női jellemvonás. 2. A leánygyermek természeténél fogva kevesebb gyakorlati érzékkel bír és kevesebb gyakorlati ismeretet hoz magával. 3. Nagyobb érzékenysége miatt élénkebb fantáziával dolgozik. Mindent könnyebben megért, ha képhez kötheti. 4—5. Támaszkodhatni szorgalmukra és könnyen lelkesülő természetükre. — Ütravalójuk ne legyen a számításokon alapuló fizikai tudás, hanem a kvalitatív fizikai ismeret. A Református Figyelő 1929. évi december hó 7-i számában Mojsisovich Margit igazgató, „Iskoláink és leánynevelésünk“ címen ír,
