Protestáns Tanügyi Szemle, 1930

1930 / 9. szám - Hazai és külföldi irodalom

PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE

119

ha kissé több eredetiség lenne bennük. Meglepő azonban forrástanulmánya és a források tömkelegében való biztos jártasság, szakismeret, precizitás. Elömlik egész müvén egy bizonyos megható szeretet, amellyel írónk minden ténykedését vizsgálja.

Kisebb fogyatkozásaitól eltekintve, amelyeket mind felsorolni szőrszálhasogatás lenne, olyan értékes alkotásnak tartom, melyet haszonnal és lelki gyönyörűséggel forgathat nemcsak a szakember, de a kíváncsi laikus is.

(Mezőtúr) Dr. Boross István.

Julius Komis: Ungarns Unterrichtswesen seit dem Weltkriege. (Quelle u. Meyer in Leipzig, 1930. 260. oldal.)

Németországban élénk érdeklődés mutatkozott mindig a magyar oktatásügy iránt: ezt van hivatva Kornis Gyula államtitkárnak Kemény Ferenc főigazgató szakavatott fordításában megjelent műve kielégíteni. Igen helyesen, nemcsak az 1927-ben megjelent magyar könyv fordítása ez, hanem az azóta életbelépett újabb rendeletek és statisztikai adatok is helyet kaptak benne. Történelmi áttekintés után a nép-, közép- és főiskolai oktatásnak, végül az egyetemeknek és szakiskoláknak szentel részeket a szerző, majd a tanító- “és tanárképzésről nyújt áttekintést; ezután a múzeumokról, színházakról beszél, ami a cím szűk keretére mutat, mert nemcsak oktatásügyről, hanem a magyar kultúrtényezőkröl tájékoztat e könyv. Befejezésül a tanügyi közigazgatás szerveivel ismertet meg. A szép kiállítású könyvet minden iskolafajt szemléltető képek díszítik, melyek nagyban hozzá fognak járulni ahhoz, hogv a müveit külföld megismerje azt a nagy munkát, melyet kultuszminisztériumunk és benne főleg Kornis államtitkár kifejt; megismerheti, ha akarja! Remélhetőleg, a célt el fogja e könyv kiadásával szerzőnk érni. Egyébként e kiváló mű magyarnyelvű kiadását bőven ismertette Rácz Lajos Szemlénk III. évfolyamának 20—23. lapjain. B. D.

Edmund Szelényi: Evangelische Pädagogen und Philosophen in Ungarn. Miskolc, 1930. Különlenyomat a miskolci ev. jogakadémiának az augsburgi hitvallás 400. évfordulójára kiadott emlékkönyvéből. 60. oldal.

Igen fontos célt tűzött maga elé az evangélikus iskolaügy kitűnő ismerője, mikor seregszemlét tart értékeinken és egy kötetben állítja össze azokat a munkásokat, kik evangélikus iskolaügyünket és filozófiai kultúránkat előre vitték. Kár, hogy magyarul is nem lát napvilágot ez a könyv, melyet minden protestáns tanárnak és lelkésznek el kellene olvasni, mert végre meg kellene önmagunkat ismernünk. Bevezetésében ez áttekinthető könyvecske hazánk vallási statisztikáját közli és Trianon által elszenvedett veszteségeinkre mutat rá. Ezután a legrégibb kortól napjainkig megnevezi és ismerteti értékük szerint dícséretreméltó objektivitással a magyar pedagógusokat, s főleg Schneller rendszerének szán nagyobb teret. Természetes, hogy e felsorolás nem lehet teljes, illetve állandóan bővülhet, s már elolvasása után szeretném a zene neves pedagógusai közül Szendy Árpád és Chován Kálmán nevét még bele-