Protestáns Tanügyi Szemle, 1930

1930 / 9. szám - Hazai és külföldi irodalom

120

PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE

szúrni a sok név kővé, kik elméletileg is neves mesterei voltak zeneoktatásunknak. — A könyv második felében a filozófia mesterei szerepelnek, kik között Böhm Károly egyéni és a maga nemében első rendszerének ismertetése a legterjedelmesebb és nagyon világos, s itt emlékezik meg pedagógiai érdemeiről is (amit talán a könyv első részében lehetett volna elhelyezni). Hosszadalmas lenne felsorolni, kik büszkeségei evangélikus egyházunknak, kik lettek országszerte ismer-, tekké, kiknek neve jutott határainkon is túl; — hogy nem lettek ismertebbekké magyarul író tudósaink, annak oka, hogy ilyen könyvecske, mint Szelényié, már régen nem jelent meg. Tehát bátran nevezhetjük hézagpótlónak e könyvet, s hálásan köszönhetjük egyfelől Szelényinek, ki klasszikus titkári jelentéseiben már gyűjtőmunkát végzett és ennek eredményeit közölte az Evangélikus Tanáregyesület közgyűlésein; de hálásak vagyunk a miskolci evangélikus jogakadémiának, hogy emlékkönyvében ilyen irányú cikknek is helyet biztosított. Méltó emléke a 400 éves ágostai hitvallásnak ez emlékkönyv még akkor is, ha többi cikkei nem lennének ehhez hasonlók. Dr. Böhm Dezső.

Barcsay Károly és Barcsay (József: Népiskolai Módszertani Közlemények. (Győr és Baja, 1930. A kiadványsorozatból eddig megjelent 9 füzet.)

Az 1915-ben elrendelt új népiskolai tanterv termékeny didaktikai irodalmat eredményezett. Sok új tankönyv, vezérkönyv, értekezés jött a nyomdába. A tanterv részletes utasítása azonban még mindig hiányzik. De a kibocsátandó utasítás implicite megvan a már nyomdafestéket látott nagy anyagban, nem ezután kell kitermelni, csak jól össze kell válogatni abból. Ezért érdemel nagy figyelmet az ismertetendő gyűjteményes vállalkozás.

16—20 oldalas füzetkékben már kaphatók: I. Az új népiskolai tanterv alapelvei. A beszéd- és értelemgyakorlatok tanítása. II. Az olvasás és az olvasmánytárgyalás tanítása. III. A fogalmazás tanítása a népiskolában. IV. A magyar nemzet történelmének, alkotmányának és az állampolgári ismereteknek tanítása. V. A helyesírás és nyelvi magyarázatok tanítása. VI. A földrajz tanítása. VÍI. Az olvasás és írás tanítása. Az írás tanítása. VIII. A számolás és mérés tanítása. IX. A természeti és gazdasági ismeretek tanításának történeti fejlődése. A vegytan és természettan tanítása.

E sorozatnak kettős célja lehet. Tanítóképző intézetekben „segédkönyv" a módszertan tanításához, de a „tankönyvet“ teljesen pótolja. E mellett nagy haszonnal forgathatják működő tanítók és a tanügy más munkásai is. A tanítóképző tanterve által előírt anyagot általában bőven feldolgozzák a szerzők, azonban nem mindenütt eléggé következetesen keresztülvitt egységes szempontok szerint. így pl. míg egyes tantárgyaknál a módszer történetét hiába keressük (beszéd- és értelemgyakorlat, fogalmazás), addig másoknál a súlypont ép erre esik. (Term, ismeretek.) Elismerjük, hogy ez némileg megokolható. Nagyon fáradságos és érdemes munka volt ennyire összegyűjteni és elrendezve feldolgozni a tör-