Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 9. szám - Hazai és külföldi irodalom
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 106 A debreceni főiskola könyvtára évi 21.000 pengős költségvetéssel dolgozik. A pataki évi 1500 pengő dotációt s 250 pengő államsegélyt kap (1500 pengőt is tavaly óta). Mennyi itt még a teendő! Pedig a tanítás, a tanárok képzése, enélkíil nem mehet előre. A pataki iskola nagy könyvtára eddig a diákkiviteli naplóban 2300 tételszám körül jár. Évvégére lesz kétszerannyi is talán. Ehhez vegyük a tanárok, lelkészek, városiak kiviteli számait, következtethetünk egy ilyen könyvtár kulturális jelentőségére. Gulyás József. Hazai és külföldi irodalom. Makkai Sándor: Egyedül. Bethlen Gábor lelki arca. Budapest. Athenaeum. 117. lap. Egyenesen bámulatraméltó Makkai püspök sokoldalúsága. Akár tankönyveit nézem (A biblia; A lélek élete és javai stb.), akár komoly tudományos munkáit (A hit problémája ; A vallás az emberiség életében stb.), mindben annyi a mélvreható tudás, az új szempont; máskor egyenesen meglepő, a legsúlyosabb kérdések újszerű megvilágítása, úgyhogy az olvasó bámulattal szemléli a képességek ekkora kumulálását. De három müvét egyenesen korszaknyitónak kell tekintenem. Az egyik Az erdélyi ref. egyházi irodalom 1850-től napjainkig (1905), mely példát ad az egyházi irodalom magyar szempontok szerint való tárgyalására, a másik a Magyar fa sorsa (1927), mely bátor, bár egyes nuance-aiban túlzó könyvével utat nyitott Ady helyes értékelésére; végül a harmadik éppen legjobbkor megjelent Bethlen könyve, mely a helytelen vágányra került Bethlen-kutatást segít majd ismét tudományos tárgyilagosság útjára terelni. Nagyszerű könyve előszavából megtudjuk, hogy nem az ő ritka írói tehetségéről tanúskodó „Ördőgszekér“ c. regényében lépett először elébe Bethlen Gábor alakja, hanem már kisgyermek korában Barabás portréja oly meggyőződést gyökereztetett meg benne a nagy fejedelemről, mely máig sem változott. Ismeri az egész nagy Bethlen irodalmat és mert lelki szükségérzet késztette arra, hogy hozzászóljon a kérdéshez, „mert a fejedelem alakja nem közelíthető meg teljesen az adatok holt betűin át." És aztán megrajzolja Bethlen lelki arcát. A 13 éves korában magára maradt fiúnak három kísérője van: az árvaság, tudatlanság és jelentéktelenség. Ez a három formálja férfiúi és fejedelmi életét. Az egyedüliség, társtalanság számára az önállóság forrása lett; szegénysége hajtóerővé lett a lelkében, tudatlansága pedig azt a sóvárgást élesztette benne, hogy szellemi fölénybe jusson ellenségei fölött. A szolgálat útján tör előre. Négy fejedelmet szolgált, míg végre elérkezettnek látta a maga idejét. Ha idáig Makkai S. talán túlsókat bíz képzeletére és olykor konstruál is, Bethlen fejedelemségének egyes tény-
