Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 8. szám - Egyházi és iskolai hírek
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 83 3. A nemzeti zászló megtisztelése. Egy kormányrendelet már régebben utasította az iskolákat arra, hogy a nemzeti zászlónak ünnepélyes formában tiszteletet adjanak. Megkereste az egyházi főhatóságokat is ez ügyben, valószínűleg ennek folyományaképpen foglalkozott a konvent a kérdéssel s rendelte el az iskolában a nemzeti zászló megtiszteltetését. 134. p. Ezt eddig is különbözőképpen oldották meg. (Volt olyan iskola, ahol a tanítás egész ideje alatt kint lengett s kalaplevéve üdvözölték a tanulók.) Legcélszerűbb lenne bizonyos iskolai ünnepélyeken (a helyi körülmények szerint október 6-án, vagy még inkább márc. 15-én) eszközölni ezt a tiszteletadást, mindenesetre úgy, hogy a zászló becsületén (mint a katonaságnál a fegyver becsületén) csorba ne essék. Az állandó kitétel megszokottá teszi a zászlót. Már pedig Arany is megmondta: „Merő szokássá szent imád ne váljon !“ Gulyás József. Egyházi és iskolai hírek. Szeptember 8-án hirtelen elhunyt Morascher Hugó, a budapesti ev. gimnázium énektanára s a fasori gyülekezet orgonistája. 1871-ben született Szászrégenben, s rövid székelyudvarhelyi tanárkodás után 1905-ben lépett a pesti evang. magyar-német testvéregyházak szolgálatába. Igazi művészlélek volt, azonkívül a zene- és énekművészetnek elméletben és gyakorlatban egyaránt ismerője, aki a reábízott énekkarokat a legnagyobb lelkiismeretességgel, szinte egész erejének odaadásával vezette. Éles zenei érzékével a legfinomabb, a legelrejtettebb árnyalatokra is ügyelt s hangversenyein mindenkor művészileg tökéleteset nyújtott. Saját zeneiskolája is volt, amely a fővárosban nagy népszerűségre emelkedett. Sikeresen munkálkodott a zeneszerzés terén is. Emlékét kegyelettel fogjuk megőrizni 1 L. Z. Nagy veszteség érte a magyar tanügyet. Szcpt. 30-án meghalt Rátz László, a budapesti ev. gimnázium ny. igazgatója, a magyar tanárság egyik büszkesége. Valódi mintaképe volt a kötelességtudó, mindig tevékeny igazi tanárnak, aki az iskolának és az iskoláért, a tudománynak és a tudományért dolgozott mindenkor önzetlenül, saját érdekeire nem figyelve, csupán a nemes közcélt tartva szeme előtt. 1863-ban született Sopronban, a város egyik köztiszteletben álló régi családjából. A legnemesebb polgári erények, mindenekelőtt a munka szeretete vették őt már körül a szülői házban s váltak jellemének alapköveivé. Középiskolai tanulmányai befejeztével szíve hajlamát követve a tanári pályát választotta. A budapesti, berlini és strassburgi egyetemeken tanult, s egy a gyakorló gimnáziumban töltött év után, 1890-ben a budapesti ev. gimnázium tanára lett. Ennél az intézetnél működött azután egészen 1925-ig, amikor is — szolgálati ideje letelvén — mind az egyházi hatóság, mind a tanári kar legőszintébb sajnálatára még munkaerejének teljességében nyugalomba vonult. Rátz László (1863 1930). Morascher Hugó.
