Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 8. szám - Külföldi lapszemle
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 79 is lehet eldönteni. Végül hangsúlyozza az egységes frazeológia fontosságát. Utóbbi időkben szinte divat volt különös fogalmakat tolni előtérbe, szűkíteni jelentésükben, vagy egymás alá és fölé rendelni. Felesleges és főként zavaró önkényeskedésnek minősíti pl. a szerző a Bildung és Erziehung megkülönböztetését oly formán, hogy a Bildung felérendelt fogalma lenne az Erziehung-nak. Sokkal helyesebb egységesen nevelésről, neveléstudományról, nevelési tényekről stb. beszélni. (Erziehung, Erziehungwissenschaft stb.) A pedagógia szót is ki kell küszöbölni a neveléstudományból kétértelműsége miatt. W. Stern: Az amerikai lélektanról szerzett benyomások címen beszámol amerikai tanulmányútjáról és az amerikai pszichológus- kongresszusról. A nemzetközinek hirdetett kongresszuson 900 amerikai mellett mintegy 100 európai vett részt, így voltaképpen teljesen amerikai jellegű volt. így tapasztalatai alapján, melyeket néhány lélektani intézet meglátogatásával egészített ki, meglehetős hű képet adhat az amerikai lélektan mai helyzetéről. Első jellemző vonás a lélektan spekulativ irányának csekély művelése. Uralkodó kutatási irányzat a behaviorizmus, amely a lélek belső lényének megismeréséről lemondva, külső, mérhető megnyilvánulásait vizsgálja. Wundt iskolája 1 Amerikában talált igazi hazát. Amerikában voltaképpen a fiziológiai lé ektant művelik. Az élmény, az egyes jelenségek beilleszkedése a személyiségbe csak másodsorban érdekli az amerikaiakat. A „test“-ek legkülönbözőbb fajait termelik ki és alkalmazzák hatalmas intézeteikben. Az óriási kísérleti anyag bő adalékot nyújt a statisztikai lélektan számára, amely szintén nagyban virágzik. Az összehasonlító lélektani munkálatok is igen tekintélyesek. A különböző fajok, életkorok, nemek, társadalmi osztályok, különböző iskolatípusok, különböző környezet hatásainak lélektani sajátságai, már amennyiben mérhetők, mind pontosan ismeretesek' A lélektan eredményeinek gyakorlati alkalmazása kitűnő. Különféle intézmények szolgálják az ifjúság megvizsgálásának ügyét. A kisgyermekeket napokig figyelik az egyik „lelkiklinikában“ átlátszó, de a gyermekek oldaláról gyanútlan külsejű gázfalon át játékközben is. Más típusú intézetekben (case Studie) pedig több tagból álló tanács figyeli különböző szempontból a gyermeket s végül az egyes részletmegállapításokat közös tanácsülésen összegezik. Persze e módszer elég mechanikus és az egyéniség közvetlen egységes ismeretének hiánya tévedésekre vezethet. Mindezekben a praktikus józan amerikai szellem nyilvánul meg, amelyben azonban hiányzik az érzékelmélyülés, filozófiai alapelvek s még a lélek belső élménye, természete iránt is. A test és lélek összefüggése az iskolás gyermeknél — címmel szintén W. Stern ismerteti az idevonatkozó kísérleteket. A régi „mens sana in corpore sano“ elvével ellentétben áll Adler rekompenzációs tana, mely szerint a testi gyengeség szellemi erőkifejtésben keresi kiegyenlítődését. Az eddig végzett kísérletek azt mutatják, hogy alacsonyabb életkorban meglehetős nagy egyezés van a testi és lelki fejlődés között. Ez azonban idővel elmosódik. Az iskolás gyermekeket a tárgy szempontjából négy csoportba lehet osztani. A szellemileg kiválóak
