Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 7. szám - Szelényi Ödön: Jelentés az Országos Evang. Tanáregyesület 1929–30. évi működéséről
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 7 Jelentés az Országos Evang. Tanáregyesület 1929—30. évi működéséről. Ha e fényes gyülekezetre tekintek, mely mai közgyűlésünkön a fenkölt szellemű tolna-baranya-somogyi egyházmegye, a bonyhádi nemes egyház és a lelkes reálgimnáziumi tanárkar jóvoltából összetalálkozott, lelkemben egyesületünk első éveinek legfényesebb közgyűlései: Eperjes, Pozsony, Budapest, Nyíregyháza, Sopron, Szarvas elevenednek meg és egyszerre Nagymagyarország boldog napjaiba képzelem magamat. De a mai közgyűlésünk nemcsak hogy a boldog múltba varázsol vissza bennünket, hanem egyéb okból is különös jelentőségű. Hiszen ép 17 évvel ezelőtt volt utolsó vándorgyűlésünk, tehát Bonyhád törte meg először a közöny jegét és ezért mai összejövetelünk remélni engedi, hogy Bonyhád példájára a vándorgyűlések régi jó szokása, mely ref. tanártestvéreink szolidaritásának oly erős emeltyűje, közöttünk újra fel fog éledni. Ép oly örömmel látjuk azt az érdeklődést, melyet Bonyhád nagyközség nemes közönsége tanácskozásaink iránt tanúsít! Engedjék meg, hogy ezek után szokásom szerint a magyar közoktatás és ev. egyházunk jelen viszonyaira és közelmúlt jelenségeire irányítsam a M. T. hallgatóim figyelmét. Hiszen a magyar nemzeti élet lüktetése, a kultúrpolitikai és társadalmi élet, nemkülönben egyházunk minden életjelensége kihatással van az iskolára és így egyesületünkre is. A magyar ev. tanárság is őszinte lelkesedéssel ülte meg ez évben Horthy Miklós kormányzónk 10 éves jubileumát. Nemcsak történeti érdemeiért, hogy fellépésével az önálló nemzeti életet, a kulturális működést és így az iskolák munkáját újra lehetővé tette, hanem ünnepeltük nagy személyiségénél fogva is, mert hazafiassága, szerénysége, kötelességtudása, bölcsessége folytán odaállíthatjuk ifjúságunk elé a legszebb élő férfi-ideálul; és hogy még egyre utaljak, végre oly kézben van a magyar állami főhatalom, melyre nemcsak hódolattal, hanem bizalommal is tekinthetünk. Hiszen az, aki kezében tartja, vérünkből való vér ! Az isteni gondviselés tartsa meg erőben egészségben őfőméltóságát még sokáig minden igaz magyar örömére! Sajnos, hogy nemcsak örvendetes, de szomorú évfordulóban is volt részünk a lefolyt napokban, midőn megértük a trianoni kegyetlen békediktátum 10-ik esztendejét. Ha van közület Magyarországon, mely elmondhatja, hogy legtöbbet szenvedett és legtöbbet vesztett Trianon miatt, úgy ez bizonyára ev. egyházunk, melytől legrégibb iskolái nagyrészét elragadták. Ezért mi sem nyugodhatunk bele az esztelenül felállított új határokba, hanem szívvel-lélekkel csatlakozunk a magyar Revíziós Liga törekvéseihez. Egyházunk néhány nap múlva megüli az ágostai hitvallás megalkotásának 400-ik évfordulóját. Nem rám tartozik e fontos szimbolikus könyvünk dogmatikai méltatása, csak szellemtörténeti jelentőségére
