Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 7. szám - Szelényi Ödön: Jelentés az Országos Evang. Tanáregyesület 1929–30. évi működéséről
8 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE akarok rámutatni, hiszen benne is ki van fejezve a reformáció vezéreszméje : a hit általi megigazulás elve, melynek értelme, hogy a renaissance szabad, korlátlan érvényesülést követelő individualizmusával szemben a reformáció új személyiséget fedez fel, mely Istentől való függését érzi és ennek vezetésére bizza magát, mint azt Luther e szavai oly szépen kifejezik : „Ich kann nicht anders, mein Gewissen ist gebunden in Gott." — Hadd említsem meg, hogy a nagy jubileum alkalmából Prőhle Károly tagtársunk, soproni egyetemi tanár, magyarázattal kísért új fordításban bocsátja ki a nevezetes hitvallást, a miskolci ev. jogakadémia pedig egy-egy német és magyar emlékkönyvben áldoz a nagy napnak. Ennek cikkeit írták: Bruckner Győző, Hacker Ervin, Schneller Károly, Szelényi Ödön, Szontágh Vilmos, Sztehló Zoltán és Zsedényi Béla. Kivált iskoláinkat és a tanártestületeket érinti az, hogy egyetemes egyházunk az idén közrebocsátotta a középiskolák tanárainak szolgálati szabályzatát. Elismerem a gondos és hézagpótló mű sok jó oldalát, mégsem helyeselhetem, hogy több pontja magánviseli a napjainkat jellemző retrográd áramlatok bélyegét, amely, mint már több ízben bátorkodtam hangsúlyozni, semmíkép sem válhatik az ideális értelemben vett protestantizmus javára. Hogy a tanár kénytelen legyen házasságkötési szándékát egyházi főhatóságának bejelenteni; hogy házasságot csak ev. vagy ref. egyénnel köthet, de az utóbbitól reversálist kell követelnie, oly intézkedések, melyekről utolsó lehelletemig azt fogom állítani, hogy nem egyeznek az ev. szellemmel. Nézetem szerint ev, egyházunk elvileg elérte a legmagasabb vallási fokot, de ezzel a legmagasztosabb toleráncia és megértés is együtt jár. Ha belső erőkkel, az evangélium tiszta fényével, intensiv belmissziói munkával nem tudjuk híveinket egyházunkhoz láncolni, úgyis elvesztettük a csatát s nem segít rajtunk a másoktól vett, de szellemünktől idegen intézkedés. Még az önvédelem kötelessége sem késztethet oly lépésekre, aminőt a fent említett 21. szakasz feltüntet. A 32. pont óvatosan ugyan, de mégis csak gúzsba akarja kötni a tanár tudományos meggyőződését; a 26-ik, hogy a tanár már a nyári szünidőben köteles tantárgyainak részletes tanítás menetét elkészíteni, továbbá a 65-ik is, mely szerint az iskolafelügyelő hivatalból jelöli ki az igazgató helyettesét, vagy a 19-ik, mely a magántanítást akarja megtiltani, oly rendelkezések, melyeket bajos lesz keresztülvinni. E tekintetben egyházunk bölcs vezetőségétől orvoslást kérünk. Az utolsó közgyűlés óta letűnt 7 hónap az egyetemes magyar közoktatás szempontjából is elég mozgalmas volt. Különböző megítélés tárgya volt közoktatásügyi miniszterünk ama cikksorozata, melyben új középiskolai reformot jelent be. A latin nyelvi órák kevesbítése a reálgimnáziumban oly tünet, melybe bele kell nyugodnunk az után, hogy a görög nyelv iskolai helyét is folyton csökkentették. Az egész tervezett intézkedés szorosan összefügg a miniszterünk által gyakran hangoztatott gyakorlatiasság elvével, melyet amerikai és angol mintára akar iskoláinkba beoltani, — a jövő fogja megmutatni, hogy milyen eredménnyel.
