Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 6. szám - Hazai és külföldi irodalom
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLÉ 233 A. ma é!ő pedagógusokról, az újabb pedagógiai törekvések vezetőiről és politikusairól nem ír ugyan, de nincs az a „modern" probléma, amelyet meg ne említene s nincs egy jelentősebb könyv sem — bármily „forradalmi" legyen is —, amelyre ne utalna az egyes cikkeket követő irodalmi rovatban. Mi fokozott érdeklődéssel figyeltük ezeket a fejezeteket, mert itt kerülnek e kérdések először lexikális összefoglalásba. A kiadónak a jelenkor pedagógiájáról szóló cikkében (Gegenwartspädagogik) ta'áljuk a szóbanforgó problémák felsorolását. Igaz, hogy meglehetősen röviden, de kulturális és világnézeti szempontból velős összefoglalással és kritikával. Kitűnik ebből, hogy az ítéletmondásban az E. Spranger és Th. Litt hatása alatt áll, kik filozófiai és történetfilozófiai megvilágításban vizsgálják az újabb pedagógiai törekvéseket. Két gondolatát emeljük ki, mert úgy látszik, hogy ezek szabják meg a lexikon viszonyát e kérdésekhez: „Nem mindennek van értéke, vagy éppen művelődési értéke, ami új, ami modern" (II. 368), de a modern kérdések között, különösen „a tudományos kutatáson belül, már is jelentős tisztulás, összegeződés történt." (II. 366.) Innen van, hogy a tudományos kutatás területeire: a pedagógiai alap- és segédtudományok körébe sok és terjedelmes cikk vezet el bennünket. A filozófia, pszichológia, szociológia, fiziológia, orvostudomány stb. körén belül újabban is egész sereg kapcsolata teremtődött a pedagógiának s rájuk bőséges utalást találunk. Nincs sok értelme, hogy felsoroljuk mindazokat a cikkeket, melyek a modern és sokat hangoztatott kérdésekkel foglalkoznak, azonban tájékoztatás kedvéért megemlítünk egynéhányat. I. kötet: Altersmundart. Arbeitsschule. Arbeitsunterricht. Begabtenklassen. Dalton Plan. Deiklische Lehrform. Einheitsschule. Elternabende. Elternbeiräte. Entschiedene Schulreformer. II. kötet: Freie Schulgemeinde Gaudig. Gegenwartspädagogik. Gelegenheitsunterricht. Intelligenzprüfungen. Jugendbewegung Key. III kötet: Landerziehungsheime. Leben und Erziehung, Leben und Schule. Natur und Erziehung. De nemcsak e címszók alatt, hanem más kérdésekkel kapcsolatban is előkerülnek az újabb pedagógiai törekvések. Bizonyára elsietett dolog volna az utolsó kötet megjelenése előtt összefoglaló bírálatot mondani ennek a tárgycsoportnak a feldolgozásáról. A teljességre való törekvést azonban az eddigiek alapján is látjuk. Remélhetőleg hosszabb cikk szól majd a kísérleti iskolákról s a bennük folyó kísérletek lényegéről, bár egy-két idevágó gondolatról már eddig is értesülünk, anélkül azonban, hogy pl a koedukáció tárgyalásánál megemlítené az Odenwaldschule-t, ahol pedig már P. Geheeb több mint két évtized óta sikerrel alkalmazza. A cikkíró egyébként erősen konzervatívnak látszik, mikor ebben a kérdésben jelszónak ezt tűzi ki még az elemi iskolai nevelésre is: „Jedem das Seine." (III. 56.) Hogy még egy problémát vessek fel, utalok a „Lehrplan“ cikkre, hol szól ugyan a különféle kísérletek lényegéről, lélektani és didaktikai megokolásukról, de véletlenül sem említ meg névszerint egy iskolát sem, hol e kísérletek folynak s egy pedagógust sem, akitől kiindultak. Valószínű, hogy mindez az utolsó kötetre maradt. (Schulversuche, Versuchsschulen.) — A német Lauderziehungsheimokat
