Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 5. szám - Megjegyzések
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 195 A Magyar Gyógypedagógia 1930. 1—2. számában Gyulai Aladár: Szabadlevegős iskolák a gyengeszervezetü tanulók c. cikkében sürgeti Magyarországon minél több erdei iskola felállítását. Az Országos Polgári Iskolai Tanáregyesületi Közlöny áprilisi számából kiemeljük Rucsinszki Henrietta cikkét, mely a külföldi középfokú gyakorlati irányú oktatás címmel tanulságosan ismerteti és összehasonlítja az angol-amerikai és német nevelési rendszert. Az Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny márciusi számának legtöbb cikke a tervezett középiskolai reformmal foglalkozik. Jgy Bartha I. élénken helyteleníti azt a tervet, hogy a latin nyelvet az I. osztályban a német nyelv váltsa fel. A Moríjah (A Magyar Zsidó Szemle pedagógiai melléklete) 1930. 1—3. száma az izr. vallásoktatással foglalkozik. Az egyes cikkeket Blau L., Hevesi S., Munkácsi B., Szemere S., Kandel S. és Friedmann D. írták. Külön is kiemeljük Szemere S. cikkét, melynek címe „Modern pedagógiai szempontok vallásoktatásunkban.“ Megállapítja, hogy az izr. vallásoktatás sem anyagában, sem módszerében nem simul eléggé a gyermek természetéhez. A vallásoktatásban sokkal szivósabb a hagyományos tantervekhez, eljárásokhoz való ragaszkodás, mint bármely tárgyban. Mivel a zsidó vallási élet össze van forrva a héber nyelvvel, a legjobbnak bizonyult nyelvtanítási módszert kell a héber nyelvre is alkalmazni. A zsidó felfogás nagyra értékeli a vallásra vonatkozó ismeretet, mégis a vallásos érzületben is a neki megfelelő cselekvő készségben látjuk a vallási szemlélés legfontosabb célját. Sz. Ö. Megjegyzések. 1 1. Mit tudnak az érettségizett tanulók? A kultusztárca költségvetése bizottsági tárgyalásán egyik pártvezér azt mondta: „A középiskolából ma kevesebb tudással jönnek ki a tanulók, mint régebben.“ Vájjon megfelel-e ez az állítás a valóságnak? Ha igen, akkor baj van a középiskola körül, segíteni kell a bajon, mert az bizonyításra sem szorul, hogy ma többet kell tudniok az érett magyar ifjaknak, mint a múltban. Mivel pedig a múlt nagyon tág fogalom, vonjuk meg a határt a háború kezdeténél s így tegyük fel a kérdést: Többet tudtak-e a háború előtt érettségizett tanulók, mint a háború utániak ? Hogy a háború alatt s a háborút követő 2—3 évben sokkal alacsonyabb volt az érettségi vizsgálatok színvonala, a tanulók tudása, mint a háború előtt, azt valószínűleg mindenki elismeri és természetesnek is találja, tekintettel a zűrzavaros, nehéz viszonyokra, amelyek
