Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 5. szám - Belföldi lapszemle
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 192 Belföldi lapszemle. A Néptanítók Lapja március 1-i számában Körösi H. lendületes szavakban méltatja a kormányzó érdemeit. Utána Drozdy Gyula tanítási tervezetet közöl Horthy Miklós kormányzóvá történt megválasztásának tízéves évfordulója alkalmából tartandó tanítás fölépítésére. Harmadik helyen áll Kornis Gy. államtitkárnak a Magyar Ped. Társaság Széchenyi ünnepén tartott megnyitó beszéde „Romantika és reformvágy“ címen. Ä március 19-i számban Körösi H. ismerteti a közoktatásügyi miniszternek 500—18/1929. sz. a. kiadott rendeletét a hadirokkantak iránt való tiszteletnek az iskolákban való ápolása tárgyában. Az április 2-i számból kiemeljük Körösi H. „Pedagógia és Tudomány" c. vezércikkét, amely Aug. Messer nyomán fejtegeti, hogy a pedagógia és a szaktudományok helyes viszonyának megteremtését illetőleg a filozófia támogatására van szükség, mely szolgálatot tesz a tudományok kezdeténél mint felismerési elmélet, a célnál mint világnézeti tudomány. A felismerési teória (helyesebben: ismeretelmélet!) megóv úgy a naturálizmus, mint a historizmus egyoldalúságától. A világnézet ott van, ahol az egyes tudományok a filozófiával érintkeznek. Egyetlen korszak sem menthető fel azon feladat alól, hogy újabb és újabb részlettudományos kutatással ne foglalkozzék. Következik Bárány Gerő: „Az eszmények szerepe a nevelésben" c. székfoglalója. A nevelés — úgymond — a mindenségben mindenütt megnyilatkozó fejlődésnek, tökéletesedésnek eszköze. Az emberi életnek méltónak kell lenni az emberhez. Az emberhez pedig csak az az elet méltó, mely minden ízében át van hatva az erkölcsi ideáloktól. A jó eszményének át kell hatnia a szép és igaz eszményeit és amikor az ember gyermek- és embernevelésre vállalkozik, akkor az ideálokat más, idegen emberi lelkekben akarja megvalósítani. Az eszmények által irányított nevelésnek az a célja, hogy a jövő generációt érdemessé és így méltóvá tegye a boldogságra. Az április 17-i számból kiemeljük Kiss József meleghangú és jól összefoglalt cikkét Montessori Mária tanítási és nevelési elveinek fejlődéséről. Földes Ferenc a játékos tornaórákról ír. A Kisdednevelés 1930. április havi számából kiemelkedik Imre S. cikke: „A neveléstudomány magyar feladatai“-ról. Abból indul ki, hogy a tudományos gondolkodás nagy kérdései egy-egy területen alapjokat és végsp céliokat nézve azonosak, a részletekkel foglalkozó munkában azonban sok eltérésnek kell lennie. A különleges tennivalók felismerését és elvégzését különösen azok a tudományszakok követelik, amelyek bármily kapcsolatban is, az emberi élettel és a természettel foglalkoznak. Mindenütt vannak a másutt folyó munkától valamiben eltérő feladatok s elsősorban ezek adnak a tudományos munkának nemzeti jelleget. A helyhez kötött feladatok jelentőségét leginkább azok a szakok érzik meg, amelyek valamely tevékenység tudományos alapjait keresik. Ilyen a nevelési tudomány. Ép ezen a területen szembe
