Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 5. szám - Belföldi lapszemle
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 193 tűnő, hogy a tudományos munkának határozottan az adott helyzethez kell alkalmazkodnia, de ugyanígy világos az is, hogy az egyetemes szempontok mellőzése tudománytalan. A nevelésügyi kutatás a lélektani kísérletezés uralomra jutásával lett nemzetközi jellegűvé. A háború utáni fejlemények a nevelésügy főkérdéseínek azonosságát még jobban megmutatták. A németség, mely a maga kárára beérte a maga rendszerével, komoly figyelmeztető, hogy kis népeknek még kevésbbé szabad abba a tévedésbe esniök, hogy bármelyik téren is külön, sajátos tudományt teremthetnek. A Miskolci Jogászélet 1930. áprilisi száma közli Mikszáth Kálmánnak a miskolci Szabad Egyetem évzáró ünnepén tartott lelkes beszédét: „Miskolc a magyar városok előre törésében" címmel. A magyar városfejlődés áttekintése után ecseteli az összeomlás után bekövetkezett új helyzetet és megrajzolja azokat a körülményeket, melyek Miskolc rohamos előhaladását megmagyarázzák. Miskolc szimbolizálja azt a fiatalos erőt — úgymond —, amellyel a régi magyar városok az országra szakadt szerencsétlenségből Poenixként új életre keltek. Miskolc haladása nem véletlen, hanem azt a városképződés legtermészetesebb erőforrásai indították útra. A Hegyen épített város április 10-i számában Hüttl Ármin Hunfalvy János emlékezetét újítja fel. Elmondja az életét, jellemzi tudományos munkásságát és emberi tulajdonságait. Izzó hazaszeretetét találóan jellemzi a nagytudós saját szavaival: „A németajkú felvidék hegyipatakja vagyok, de amely lefolyt a magyar rónára s ki hányja szemére származását! Avagy a fejedelmi Dunát nem mondjuk magyarnak azért, mert német földön fakadtak forrásai?" A Religió 1930. I. füzetében Saly L. befejezi Szilasy I. Lelkipásztorságtanáról szóló tanulmányát. Dr. Groh Rezső néhány találó példával igazolja az emberi szervezetben rejlő célszerűséget, pl. a csontok szerkezetében megtalálhatjuk a szilárdságtan törvényeit; csodálatos a szív működése: százezerszer húzódik össze 24 óra alatt, negyven milliószor egy év alatt, naponta meg olyan munkát végez, hogy 1000 kg-ot 19 méter magasra lehetne vele felemelni; a vese szűrő szerkezete megszabadítja a szervezetet a fölöslegessé vált vízben oldódó anyagoktól; az összhangot a szervezetben az idegrendszer biztosítja stb. Mindez a materialisztikus felfogás ellen szól. A Magyar Szülők Lapja április 1-i számában egy névtelen cikk Pestalozzi és Montessori közt rövid párhuzamot von és megállapítja, hogy a férfi az elgondoló, a nő a megvalósító, vagyis a részletek megvalósítója. Mező Irén érdekesen ír a társtalan gyermekről, kit a szülők saját társaságukkal akarnak kártalanítani, de ez nem a gyermek javára történik, mert a szülők felnőttek akkor is, ha a gyermekekkel játszanak. Más baj, hogy az egykét elhalmozzák ajándékokkal, pedig ezzel elrontják:
