Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 5. szám - Hazai és külföldi irodalom
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 187 nátusokra. Ámde nemcsak Salzmann intézete hatott hazánk közoktatásügyére, de iratainak is nagy hatása volt. Erről is behatóan beszél dr. Szelényi kitűnő tanulmánya. Munkáit többen fordították, a katholikus Folnesits pedig szabadabb szellemű vallásoktatása miatt szembeszáll Salzmannal. A gondos tanulmány szerzőjének figyelme mindenre kiterjed, még arra is, hogy mennyi előfizetője volt nálunk Salzmann műveinek és milyen természetrajzi ajándékok érkeztek hazánkból Schnepfenthálba a szertár részére. A schnepfenthali tanintézetben három magyarországi születésű tanító is működött: a poprádi születésű Glatz Jakab, aki 1797—1804-ig tanított, majd a bazini Skolka András és az erdélyi születésű Oberth János. Szerző mind a háromnak közli életrajzát, a munkálkodásukra vonatkozó adatokat és Schnepfenthalban szerzett impressióit. Hazánkban az összes philantropisták között a legismertebb volt Salzmann és schnepfenthali iskolája. Basedow és Campe kevésbé ismeretesek. Kiváló nagy pedagógusaink — így Genersich — is ajánlották Schnepfenthal meglátogatását. — Dr. Szelényi tanulmányát, amely minden tekintetben lebilincseli figyelmünket, nagy élvezettel és érdeklődéssel olvastuk át és annak áttanulmányozását minden magyar tanárnak a legmelegebben alánlhatjuk. (Sopron) Koller István. A nagykőrösi Arany János Társaság évkönyvei. IV. kötet. Szerkesztette: Dr. Tőrös László főtitkár. Nagykörös. 157. 1. A mai nehéz időkben, amikor a Pesti Hírlap olcsó, sárga könyvein kívül minden magyar könyv oly drága s olyan nehezen születik meg, jól esik látni s kézbe venni egy vidéki város szellemi életének ez újabb bizonyságát. Az Aranv János Társaság, mely Nagykörösön az Arany János működése által megszentelt helyen alakult s amelynek helyből 32, vidékről 39 r. tagja s nagyszámú tiszteleti, alapító s pártoló tagja van, eredményes munkásságának újabb bizonyságaként kiadta 1928. évi működésének ügyesen szerkesztett évkönyvét. A kötet domináló cikkei Szász Károly s Arany János alakjai köré csoportosulnak. Legfontosabb cikke is a szerkesztő főtitkáré, Arany professzoráról, Sárvári Pálról szól, tehát ő is igyekszik a szálat megkapni Aranyban. Szász Károllyal s nejével Patonay Dezső és Osváthné foglalkozik, Aranyról a szerkesztőn kívül Révfy Géza, Muraközi Gyula, Sántha Béla prózai, illetve verses dolgozata szól. Szávay Gyula székfoglalójának fődarabja is Aranyt hozza elénk. Marton' Sándor Biczó Pálról, Domby Béla Fiíó Lajosról emlékezik meg, előbbi prózában, utóbbi költeményben. Szenteli Dezsöné a magyar népművészet, Gulyás Jenő a magyar építőstílus szépségeit s védelmét hangsúlyozza. A kötet költői közt ifj. Szász Károly, Lörinczí György, Tollas Béla, Vályi Nagy Géza, Szabolcska Mihály, Szávay Gyula, a már említett Sántha Béla, Domby Béla nevei olvashatók. Gödé Lajos pedig a diakonissza-ügyet ajánlja gondjainkba. E nívós, szép cikkek, versek (köztük igen megkapó a „Novemberi dal“ című) azt mutatják, hogy Nagykőrös nem felejtkezett el régi múltjáról, mikor iskolájának olyan tanári kara volt, mint sehol az országban. A
