Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 5. szám - Hazai és külföldi irodalom
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 188 Hivatalos részben is találunk sok-sok olyan érdekes adatot, mely állításunkat igazolja. A megnyitó beszédek emelkedett hangúak, a titkári jelentés kimerítő képét adja az évnek, a műmellékletek sikerültek. Szemlénket sok cikk érdekli, légióként pedig Sárvári Pál életének az a kimerítő leírása, amelynek itt csak az I. részét kapjuk, a továbbiakat a szerkesztő a következő évkönyvben Ígéri. Kár, hogy így kettészakadt. Helyesebb lett volna, ha a terjedelme nagy helyet foglalt volna is el, ez évkönyvben adni. Végeredményül azzal a megnyugtató érzéssel tesszük le a könyvet kezünkből, hogy a jövő évi, e sikerükhöz hasonlóan gazdag anyagot fog hozni s a temesvári Arany János Társaság, az ungvári, gyöngyösi társaság stb. helyébe a letiport magyar földön új virágok fakadnak. Gulyás József. Ecsedi István: A bolgárok földjén. Debrecen, 1929. 124. 1. A debreceni tanítóképző volt tanára, jelenleg az ottani Déry-muzeum igazgatója, egy érdekes útirányokat tartalmazó könyvet bocsájtott közre. 1926. augusztusában útra kel Bulgária felé s Ruscsukon, Madarán, Sumerén, Szófián, Rebrován, Plovdiron, Karárlokon, Várnán át Konstantinápolyba megy. De míg ezt az utat megtette, sok mindent látott, amitmég a kinyílt szemmel járó ember sem mindig lát meg. Mert ő feltette a tudomány szemüvegét és azon keresztül nézte a dolgokat. Elsősorban néprajzi dolgok érdekelték. Ezzel a határozott szándékkal és céllal indult útjára, Nagy segítségére volt a bolgárok közt tartózkodó Fehér Géza egyetemi magántanár is, akivel együtt járták be a bolgár falvakat s figyelték meg a nép életét. Szerző sok rokonvonást fedezett fel a magyar és a bolgár nép szokásai között. És ezeket írta le ez élvezetes munkájában. Nem száraz ethnographiai leírást ad, hanem eleven útleírás selyempapírosába göngyöli a tudományos anyagot, hogy még a nem szakember is olvashassa és élvezhesse. (Ilyenféle műve volt a Poros országutakon is, mely a Nagyalföld tájait örökítette meg.) Hogy az előadása szemléletes is legyen, csinos rajzokat iktat be (a bolgár vízimalomról, az arató bolgár leányról, a nyomtatásról, rostálásról stb.). De meglátja a bolgárok földjén lakó törökök sajátos szokásait, viseletét is. Itt-ott vázrajzot is mellékel, hogy szemléletesebb legyen a leírása. Érdekes a stílusa. Szereti az egynéhány szóból álló rövid, egyszerű mondatokat. Ez az előadását kényelmessé, lassú menetűvé teszi, bár ha sokáig olvassuk, egyhangúvá is. (Pl. lakóház előtt istálló és kamra van. Az istállóban a hámos és fejős állat van . . . Jobbra van a konyha... A juhhús már apróra van vágva.) Az élvezetes könyvet a földrajz tanításánál jól felhasználhatjuk. Olcsó. Gulyás József. A debreceni m. kir. Tisza István-tudományegyetem évkönyvei és almanachjai. (XL, XIII., XIV.) Az 1927—28-i évkönyv 85. lapján azt olvassuk, hogy a VKM az 1918—19-től 1924—25. évi egyetemi évkönyvek és almanachok kiadására megfelelő hitelt bocsájtott az egyetem rendelkezésére. Az évek óta kiadatlan évkönyvek sajtó alá rendezését R. Kiss István vállalta. Eddig
