Protestáns Tanügyi Szemle, 1930

1930 / 4. szám - Hazai és külföldi irodalom

PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE

144

sedése élt benne is. Amikor Nordenskiöld példáján fellelkesült és elhatározta, hogy ázsiai utazóvá lesz, öntudatosan készült a kutatói pályára. Télen nyitott ablaknál, fűtetlen szobában alszik, szoktatja magát az éhség elviseléséhez. Utána a véletlen szerencse házitanítóvá teszi egy svéd családnál, amely a Kaspi-tó mellett, Baku közelében, Balahami-ban lakott. Tanítványával latinul és franciául beszél, tanítványa atyját angolra tarítja, miközben ő maga oroszul, tatárul, perzsául, törökül tanul. Orvos szeretne lenni, de mégis geológiára iratkozik be a stockholmi egyetemen (1886), majd Berlinbe megy Richthofenhez, a nagy ázsiai utazóhoz. Richthofen ösztönzésére kezd Tibettel foglalkozni.

Ebben a művében elvezet bennünket Szamarkandba, Timur Lenk városába, ahova az oroszok már 1890-ben kiépítették a vasutat a Kaspitó keleti partjáról Mérvén és Bokharán keresztül. Szamarkand híre, neve, régi dicsősége izgatta az európai tudósok, geográfusok és történészek képzeletvilágát. Megfordult ott Vámbéry is. Hédin és Vámbéry tudósításaiból tiszta képet kaptak róla az európai szakemberek. Timur Lenk igazi arcát csak így lehet megismerni. Kegyetlen, zsarnok, de nagyerejű, vitéz és nagylelkű ember is. A magá korában és a maga népe között szokatlanul felvilágosodott és tehetséges volt. Ismerte a Koránt, de Hafiz dalait is. Háborúit és viselt dolgait ő maga is megírta egy hatalmas munkában. Ellentétben a durva, félvad Dzsingisz khánnal, Timur képzett és felvilágosodott uralkodó volt. Az ő idejében 150.000 lakója volt Szamarkandnak, mig ma 40.000 felé jár lakóinak száma. A város jórésze Timur idejében kívül esett a falakon, külvárosok, gyümölcsösök és szőlők egész öve vette körül a várost. A falakon belül emelkedett a tulajdonképpeni város pompázó épületeivel. Már akkor meg volt minden árucikknek a maga határozott bazár-utcája. Jelentékeny kereskedelme volt Orosz- és Tatárországgal (vászon, prém), Kínával (selyem, pézsma, rubin, gyémánt, gyöngy, rebarbara) és Indiával (fűszer). Az „Ehség-steppén" át Taskendbe kerül, majd a kava-kirgizek földjén át a Tién-san havasait keresi fel. Bemerészkedik Kínába is, hisz' álmainak vágya Kina, a titokzatos, az elzárt ország, amerre még nem járt fehér ember. Erőgyüjtő út ez számára, amikor Kasgarba, Kargár vidékén kóborol. Nem volt ez hiábavaló út, mert megedzette Hedint. Olyan tapasztalatokra tett szert, amelyek nélkül későbbi útjaira aligha vállalkozhatott volna.

Geográfuson kívül más szakember is tanulhat Hédin művéből. Helyettesítési órákon pedig pompás segédkönyv, mivel semmi sincs benne, amit erkölcsileg, vallásilag kifogásolhatnánk, ami természetes is egy nagy tudós munkájában. Horváth Károly.

Az országos ág, hítv. ev. tanáregesület XII. évkönyve az 1927 —28., 1928—29., 1929—30. évekről. Szerkesztette : Dr. Szelényi Ödön titkár. Borbély Gy. könyvnyomdája, Mezőtúr. 1930. (8-r., 24 1.)

A fenti címen a magyar ág. hitv. ev. tanárok három isk. évre terjedő egyesületi életének és munkásságának rövid ismertetését kapjuk.

A XII. évkönyv is igazolja az Orsz. Ág. hitv, ev. Tanáregyesület