Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 4. szám - Hazai és külföldi irodalom
PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE 145 működéséhez fűzött reményünket. Az egyesület ugyanis a kartársi érzés ápolása és a szellemi kapcsok szorosabbra fűzése érdekében a régi lelkes igyekezettel folytatja munkásságát. Midjárt az évkönyv első közleménye is a kartársi megbecsülésnek ad méltó kifejezést. Ebben Szlávik Mátyás dr. Csengey Gusztáv Eperjesen címmel a kiválú költő és tanár rokonszenves egyéniségét rajzolja meg. Kegyeletes megemlékezésének hátteréből rendre kibontakoznak az eperjesi kollégium régi tudós és nevelő tanári karának a tiszteletreméltó alakjai is, akik a 80-as évektől kezdve voltak díszei az ősi kollégiumnak. Szlávik tolla nyomán ezeknek a társaságából emelkedik ki a protestáns szellemi világ egyik legeredetibb egyénisége, Csengey, aki késő öregségében kénytelen otthagyni az eperjesi kedves Alma Matert és Miskolcra menekülni, A 80 éves, ideális lelkű profeszornak itt első dolga, hogy Nemzeti küzdelmünk történeté-ről lelkes előadásokat tartson a jogakadémián. Az egyesület tagjainak hivatásszerű mukásságáról két cikben kapunk Ízelítőt. Lövik Kálmán Az angol nyelv a magyar középiskolában c. cikke a modern nyelvek középiskolai tanításának fontosságát fejtegeti és útmutatást nyújt, miként lehet a gyakorlati szempont megóvása mellett az angol szellem nagy irodalmi alkotásainak hatását is megéreztetní az ifúsággal. Horvát Károly dr. érdekesen ismerteti Gazdasági Középiskoláink-at. Ezeknek szerepét Trianon és a magyar nemzet boldogulása szempontjából is nagyjelentőségűnek vallja. Az értekezéseket az egyesület Vallástani Szakosztályának 1926— 29. évi működésről szóló jelentése követi. A szakostály elnöke, Reif Pál a szakosztály sokoldalú munkásságáról számol be. Ennek során kiemeli a szakosztály szabályrendelet-tervezeteit és tantervi munkálatait. Az egyesület 1927. évi jubiláris közgyűlésének jegyzőkönyve megemlékszik többek között a gyűlésen elhangzott előadásokról is. Ezek a következők voltak: Szigethy Lajos dr.: A szép mint az iskolai élet középpontja; Klanicay Sándor: A modern internátusi nevelés; Vietórisz József dr.: Régi céljaink, új eszközeink. A jegyzőkönyv hivatkozik még Szelényi Ödön dr. titkárnak az egyesület jubiláris évéről szóló jelentésére, amely az egyesület keletkezésére és eddigi életének a történetére is kiterjeszkedett. A közgyűlés kezdeményező lépést tett a nagy magyar fiozófus, Böhm Károly emlékének megörökítésére és tiszteleti tagjául választotta Schneller István dr.-t. Az 1928. november 14-én megtarott közgyűlés jegyzőkönyve szerint Rell Lajos dr. Benka Gyula emlékét idézte, Szelényi Ödön dr. pedig a Klebelsberg Kunó gróftól fölvetett neonacionálízmusról elmélkedett. Ezen a gyűlésen adták elő említett értekezéseiket Lövik Kálmán és Horváth Károly dr. [Az évkönyv közleményeit az Orsz. Ág. hitv. ev. Tanáregyesület vezetőségének és tagjainak névsora fejezi be. Az összesített kimutatás szerint az egyesületnek 7 alapító és 230 rendes tagja van. Barcsai Károly.
