Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 1. szám - Borsos Károly: A protestáns iskolák jövője
2 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE De maguknak a protestáns egyházaknak sorsa is ettől függ. Ezzel állnak, vagy esnek. Ez pedig nem szürke elmélet, hanem kérlelhetetlen lélektani igazság: azt a lelki munkát, amely a protestáns egyházak életfeladata, iskolák nélkül kellő módon elvégezni teljes lehetetlenség. Annak elvégzésére sem a szószék, sem a belmisszió bármely formája nem elégséges. Hogy a világprotestantizmus az utóbbi századok folyamán fejlődésében megakadt, hogy nem tud olyan eredményeket felmutatni, aminők benső tartalmának, a benne rejlő hóditó erők természetének, hatalmának megfelelők volnának: annak magyarázata az, hogy az iskolák jelentőségét az utóbbi időkben nem ismerte fel úgy, ahogy kellett volna, ahogy felismerték azt a reformáció első századai. Mindezekből következik, hogy a meglevő protestáns iskolák fenntartása, ahol kevés van, elegendő számú iskolák megteremtése: a protestáns egyházaknak elengedhetetlen kötelességük. Ha e kötelességüket elmulasztják, öngyilkosságot követnek el. E kötelességük elől nem szabad kitérniük azzal, hogy az iskolafenntartás az egyházakra elbirhatatlan terheket ró. Meg kell találniok a módját, hogy ne rójjon. Arra az elvi álláspontra kell helyezkedniük, hogy az iskoláztatás az állam joga és kötelessége. Az állam azonban ezt a jogát kellő feltételek alatt másokra, az egyházakra is átruházhatja. Oda kell tehát hatni, hogy az állam az iskolafenntartó egyházakra elbírható anyagi terheket és elfogadható szellemi-erkölcsi feltételeket szabjon. Például mi magyar protestánsok követeljük meg az államtól, hogy az összes felekezeti iskolafenntartókra egyformán rójja ki az összes anyagi kiadások terhét, a személyi szükségleteket pedig fedezze teljesen az állam. így mérhet csak egyforma mértékkel az állam minden felekezetnek s ezzel sok felekezeti villongásnak veheti elejét; az iskolatartás jogával élni kívánó felekezetek pedig ezt a terhet elbírhatják, ha igazán akarják. Az állam által felállítható szellemi-erkölcsi, vagy mondjuk pedagógiai feltételek, ha jogállamot tételezünk fel, sohasem lehetnek olyanok, amelyek a protestáns iskolákat hivatásuk betöltésében meggátolhatnák. Jogállamról ugyanis el nem képzelhető, hogy a protestánsokat lelkiismereti szabadságuk-
