Protestáns Tanügyi Szemle, 1930
1930 / 3. szám - Hazai és külföldi irodalom
92 PROTESTÁNS TANÜGYI SZEMLE tűket. Comenius azt kívánja, hogy három dologban kell a keresztyén ifjúságot oktatni: hit- és istenfélelemben, erkölcsök és erényekben s végül a nyelvekben és mindenféle tudományokban. Ez utóbbi kétségkívül túlzott követeléssel kora enciklopédikus tudásra törekvő hajlamának tesz engedményt. Egyébként elég jól tudja, mire képes és mit szeret hat éves korig a gyermek. Tudja, mennyire kedveli a mesét, tisztában van a zene, ének és versikék fontosságával és az ismeretszerzésen kívül gondol az egészség ápolására. — Mindezért ezt a 300 éves Anyaiskolát még ma is érdemes elolvasni. Nagyon helyes volt Frőbel (1782—1852) lefordíttalása is. Ő tulajdonképpen két pontban halad túl Comeniuson. Először azzal, hogy a kisdediskolát kihelyezi a házból és arra való nőkre bízza, azután, hogy pontosabb időbeosztást és szigorúbb metodikát visz bele. így lesz a „gyermekkert“ megalapítójává. Néhány évtizedig (1860—1880) közölt eszméi nálunk is hatottak, de azután megindul ellene a visszahatás (Kenyeres Elemér előszava igen jól tárgyalja ezeket a törekvéseket!), mely nem mindig igazságos, úgyhogy a közrebocsátott kötet igen alkalmas arra, hogy tárgyilagosakban ítéljük meg Frőbelt, aki minden hibája mellett mégis csak a legnagyobb pedagógusok sorába tartozik, mert jól ismervén a múltnak nevelői elméletét és gyakorlatát, arra vállalkozik, hogy a nevelés gondolatát újra önállóan végiggondolja és a részletekben kidolgozza. A nálunk egy ideig szinte elfelejtett Frőbellel Kenyeres Elemér foglalkozott ismét és kivált Frőbel gyermekismerete című könyvében (l’écs, 1925) a modern gyermektanulmányi eredmények kalauzolása mellett kimutatta, hogy Frőbel túlságosan módszeres fő ahhoz, hogy jó megfigyelő lehessen. Nem a gyermekmegfigyelés közben nyert belátásai irányították rendszere fölépítésében, hanem vezérelvei, a természet és a korabeli filozófia (Hegel, Fichte) alakultak ki benne. Nem annyira a valósághoz alkalmazkodik, mint inkább a valóságot próbálja tetszése szerint megalkotott rendszerébe szorítani. Mégis bámulnunk kell, hogy világnézetének egyszerű játékeszközökben is kifejezést tudott adni. Frőbel nehézkes, dagályos stílusa nehéz feladatot rótt a fordítóra, de ez sikeresen megbirkózott vele. A szemelvények kiválasztása teljes elismerést érdemel. Az embernevelés, Frőbel főmunkája, gondolatrendszerébe vezet, a kisebb értekezések pedig a kisdednevelésre vonatkozó nézeteit ismertetik. Ezek : A gyermekkert foglalkoztató eszközei. Pálcika kirakás. A gyermekrajzoló és a közvetítő iskola, mely a gyermekkertet a tulajdonképpeni iskolával kötné össze. — Kenyeres szerkesztőnek nagy hálával tartozunk e kötet kiadásáért is. Sz Ö. Szigethy Lajos: Vándormadár. Költemények. Studium. Budapest, 1929. Akik figyelmükre méltatták költőnknek az utóbbi években megjelent sikerült műfordításait, amelyek mindegyike „bizony csak más szívek virága volt" : örömmel vehetik kezükbe ezt az eredeti költeményeket tartalmazó kötetkét is, mint nagyon rokonszenves megnyilatkozását egy igazán költői léleknek.
