Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 3. szám - Hazai és külföldi irodalom
99 tűznézőben igazgatója és Kazay tanárja nem éreztek közösséget Olivérrel, — és igazán nem komikus alakok, ügy-e? Szíves üvözlettel: Érmihályfalva, 1929. febr. Hazai és külföldi írodalo Magyar Történet. Irta: Hóman Bálint és Szekfű Gyula. Budapest. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. Nagy várakozással nézett a magyar tudományos világ e könyv megjelenése elé. Az előzőleg megjelent prospectus is, a tudós szerzők személye is a legmagasabbra csigázta ezt a várakozást. A prospectusnak főként az a kijelentése keltett feszült érdeklődést, hogy ennek az új szellemtörténetnek modern történetírói arra tesznek kísérletet, hogy a a történetileg megismerni érdemes dolgok fogalmát átértékeljék; sok problémát egészen más szempontból Ítélnek meg és gyökeresen különbözően értékelnek, mint a régiek. Ebből a várva-várt történetből megjelent eddig az első és negyedik kötet; amazt Hóman Bálint, emezt Szekfű Gyula írta. Amaz III. Béla haláláig, emez Mohácstól a bécsi békéig tárgyalja a magyar történetet. Ezekből tehát már tájékoztatást nyerhetünk a mű iránya és módszere felől. Az első, amin szemünk megakad, a cím : Magyar Történet. Nem Magyarország Története, mint az eddigiek. A szerzők előszava megmondja, miért? Azért, mert a magyar történet nem egyéb, mint a magyar lélek története, tehát minden korszakban az egész magyarság lelkének, az egész magyar léleknek megrajzolására törekednek. Ez az ú. n. szellemtörténeti módszer. Ez a lélekrajz amilyen szép és megkapó, épen olyan veszedelmes lehet, mert bőséges alkalmat szolgáltat a mindenféle interpretatióra és coniecturára. Ma divatos, de vájjon jobb és igazabb-e, mint a tényekre alapított, régi, pragmatikus történeti módszer és történetírás? Ám ha szellemtörténeti alapon nem akarnak a szerzők írni országról, birodalomról, királyságról, vagy államról, mint a szellemnek meg nem felelő külső, jogi intézményről és politikai alakulatról, — akkor miért nem írnak arról, ami a szellemet revelálja: a magyar nemzet, vagy nép, vagy faj, vagy összefoglalóan a magyarság történetéről? Pusztán ez, hogy: Magyar Történet, kifejezés nélküli s alig jelent mást, mint: magyarúl, magyar nyelven írt történelem. A másik, amit el kell ismernünk, a szerzők fényes tehetsége és nagy tudományos készültsége, melynél fogva sokszor valóban frappáns új szempontokat tűntetnek fel és meglepő következtetésekre jutnak. Ennyi talentum és eruditio a szellemtörténeti, lélekkutató módszerrel történetünk képét lényegesen megváltoztathatja, aminthogy a régihez képest és kimondott céljuk szerint hatalmas átértékeléseket is végeznek a szerzők. Nyílt irányzatosság és felekezetieskedés nincs a műben, de mélyre tekintve, észrevehető, hogy a katholicizmusnak kedvez. 24. Szabó Mária.
