Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 10. szám - Külföldi lapszemle
410 Élet honorálni tud. Nem csoda, hogy ilyen utilisztikus felfogással végre is amerikai példát ajánl követésre, a newyorki Horace Mann School-t, hol a tanulók külön jegyeket kapnak : az egészséggondozásból, rend- szeretetből, takarékosságból, gondolkodási higiéniából, polgári felelősségérzetből, nagylelkűség és szellemi mélységből stb. Schnell János kívánatosnak mondja, hogy a normális gyermekek lelki fejlődését is állandóan, szakszerűen ellenőrizzék. A Vezetők Lapja októberi száma a jamboree-nak van szentelve. Szelényi Ödön. Külföldi lapszemle. A „Revue Universitaíre 1929. évi 9. számából válogatott cikkek. Maga a Revue szerkesztősége, mindjárt legelői, a középiskolai túlterhelésnek Európa-szerte érett ügyét bolygatja meg, illetve szakemberektől, orvosoktól, a szülők szövetségének tagjaitól kér és vár sok-sok kérdő pontra feleletet, pl.: 1. A túlterhelést miről ismerni fel ? Egyforma-e fiuknál, leányoknál, kicsiknél, nagyoknál, kis és nagy városban ? Mi pontosan a túlterhelés ellen hangzó panaszok veleje ? 2. Hihető-e, hogy a szaktanári rendszer, az osztályba járó sokféle tanár idézte elő és súlyosítja a túlterhelést ? Az osztály-tanács elejét vehetí-e a bajnak ? Az osztályfőnöki rendszertől várhatni-e valamit? 3. Lehetséges-e a mai tanterv felforgatása nélkül, bizonyos tantárgyaknak egyik részét kötelezővé tenni, a többit a tanulók tetszésére bízni (optánsok), mint már a filozófiában teszik? stb. G. Méautis egy kétnyelvű teljes francia Hesiodus kiadása alkalmával Hesiodus újjászületése című cikkben csodálkozva kérdi, honnan van az, hogy a mai időben, mikor annyi sokféle érték kerül „revízió, revalorizáció" alá, sem a francia, sem a svájci középiskolák tanterveibe, a köteles olvasmányok kánonjába nem jutott be még Hesiodus? Holott nem nehezebb megérteni mint Homerust; aztán a modern embert sok oldalról érdekelheti. Hesiodus először is a föld költője. A parasztoknak, a gazdáknak énekel. Tanácsai nem irodalmi ízűek, még kevésbé kiszámítottak vagy ép célzatosak, önösek. Hesiodust egész más bordában szőtték mint Vergiliust. Az ő leckéi igazán a paraszthoz szóllanak, aki földjéből él, a rossz terméstől örökké fél, akár a mai gazda; Hesiodus mentegeti a gazdát többször, „mily jogtalanul vetik a szemére fukar s töprengő természetét.“ Azután Hesiodus a munka énekese. Nagy szó ez Görögországban, ahol a kézi munkának az 5, századtól fogva, kevés volt a becsülete. Annak hasznát, szükségét hirdeti Hesiodus ékes versekben. Lenne tehát miből táplálni, képezni a mi ifjaink lelkét. És ez még sem minden. Hesiodust Perses, a testvére, hamis tanuk, megvesztegethető bírók segítségével, apai örökéből per útján teljesen
