Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 10. szám - Belföldi lapszemle
409 Oszkár nagyon érdekesen ír A tanítónőképzés különleges szempontjairól. Jól mondja, hogy a nőnek tanítóvánevelése könnyebb, mert természetesebb. A nő természetében öntudatlan ösztönösséggel nyugszik a nevelő. A tanítónőképzést tehát ne tereljük az általános tanítóképzés irányába, hanem a tanítónőképző maradjon meg a mai alakjában, de kettős tagozásban. Álljon négy alsó és két felső osztályból. A négy alsó tanterve az általános műveltséget szolgálja, de nem sablonos középiskolai átvétellel, hanem a női lélek különös kívánalmának figyelembevételével. Kenyeres E. folytatja „A gyermek gondolkozásának és világfelfogásának fejlődése" című becses cikkét. A Minerva 1929. évi 4—7. számában közli Weszely Ödön rektori székfoglaló előadását „Az egyetem eszméje és típusai“ címen. Szerinte az egyetem fogalmának tradíció alapján kialakult jegyei a következők : I. Az egyetemi fakultások összessége. 2, Az egyetemi tanárok és hallgatók összessége. 3. Az egyetem hallgatói korporációkat alkotnak. 4. Az egyetemnek önkormányzata van. 5. Az egyetemnek jogai és kiváltságai vannak. 6. Az egyetem e jogokat és kiváltságokat valamely tekintélytől, a pápától vagy fejedelemtől kapja. A jövőre nézve megállapítja, hogy vissza keli térni az egyetem alapgondolatára: az egyetem a tudománnyal nevel. A tudomány légköre magasabbrendű s nemesebb légkör, mint a mindennapi életé. De az egyetem főkép az önnevelés iskolája. A Magyar Cserkész november 1. számában Faragó Ede „Lélek- járás“ címen ír, hogyan közelednek egymáshoz a magyar lelkek, hogyan érti meg a falu népe lassanként a cserkészeket. Ugyan ő a pusztuló pusztáról ír, Böhm Dezső pedig a magyar Liszt Ferencről. A november 15-iki számban Kolozsváry B. megemlékezik Bethlen Gáborról, Csaba Jenő pedig apróságokat közöl Bethlen korából. A kitünően szerkesztett, változatos tartalmú számok azt az örvendetes tényt mutatják, hogy az idegen eredetű cserkészet immár specifikusan magyar intézménnyé vált. A Néptanítók lapja október 4-iki számában vezető helyen Petri Pál államtitkár beszédét olvassuk, melyet az állami tanítók közgyűlésén mondott el. Vezető gondolata, hogy a tanítóságon fordul meg a magyar jövő s a tanítóság vállaira nemcsak a népiskolai oktatás nehezedik, hanem az iskolánkiviili népnevelés oroszlánrésze. Az irodalmi rovatban Törös L. melegen méltatja Nagy Miklós és Péter Z. új Spranger-fordí- tását. A november 18-iki számban Körösi H. „Hit és eszme" címen ismerteti a XXI. kát. nagygyűlést. — Laczka A. Magyarország részvételét a genfi kulturális kiállításon. Rusztik K. a pedagógiai szemináriumi előadások céljáról és munkatervéről értekezik. A Városi Szülök Lapja november 15-iki számában Rajniss F. „A társadalmi erkölcsösség kialakulása a családban és az iskolában“ címen ír. Szerinte az iskola feladata a ma életét élni tudás előkészítése. A nevelés feladata az akarati élet kiváltása. Az a tudomány, amit az
