Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 10. szám - Belföldi lapszemle
408 felelő határozatát (51. pont) megsemmisíteni, ami tudtommal máig sem történt meg. — Megjegyzéseinkkel a legtávolabbról sem szándékoztunk a szerkesztő urat a soproni kinevezésen való lelkesedésében megzavarni, csak az igazság kedvéért kényszerültünk néhány tényt leszögezni. A Református Figyelő 1929. november 16-iki száma nagyrészt Bethlen Gábor emlékének van szentelve. Ravasz László Bethlen Gábor nagyságáról ír, Muraközy Gy. „Bethlen és a magyar sors", Zsinka Ferenc pedig „Bethlen és a gáncsvető kritika tükrében“ címen. A november 23-iki számban Karácsony S. Szász Károly emlékét újítja fel. Muraközy Gyula pedig „Leánynelésiink jövőjéről" értekezik. Helyesen állapítja meg, hogy a ref. nőnevelés úi iránya a középfokú iskolák (helyesen középiskolák) ielé kanyarodik. Szükségesnek mondja, hogy a mai magyar leánynak valamelyes, de okvetlen képesített munkára beváltható oklevél kell az iskolázása végén. Oklevélen, úgylátszik, az érettségi (vizsgálati) bizonyítványt érti, mely azonban tulajdonkép kenyér adó oklevél megszerzésére még csak feljogosít. Nem értjük ellenben ezt a kitételt: „A leánykollégiumi típusok azért is buktak meg, mert a háború előtti idők, új időkre ki nem táruló szobáiban (?) készültek a terveik.“ Ügy látszik, a nagyhírű cikkíró úr nem ismeri az 1926. évi XXIV. törvénycikket. De ha ismerné is, még kevésbbé értjük ellenérzését ép azon típus iránt, mely érettségi bizonyítványt ad és különös tekintettel van a nő sajátos hajlamaira és lelkiségére, aminek csak örülni kellene. Ezenkívül felhívjuk még a t. cikkírónak a figyelmét a vallás és közoktatásügyi miniszternek a belügyminiszterrel egyetértve 504—D-5—446 1929. V. sz. alatt kiadott rendeletére, mely a leány- kollégiumot a középiskolával tanértékre nézve egyenrangú tanintézetnek nyilvánítja. Sőt készülőben van újabb rendelet, mely a leánykollégium jogosításait minden irányban tisztázni fogja. Dehát nézetünk szerint éppenséggel nem mondható, hogy ez a tantervnek új időkre ki nem táruló szobáiban készült. Ép ellenkezőleg, de hogy e mellett a nő nevelésében örök értékű vonásokat is ébren tartja, csak helyeslendő. Becses cikke végén a cikkíró úr a mezőtúri és kecskeméti ref. leányiskolákról beszél. Nincsen itt valami tévedés Mezőtúr tekintetében ? Mert itt állami leány- líceum van, de nem ref. leányközépiskola? A Miskolci Jogászélet 1929. novemberi számában élvezetesen megírt és kitűnő megfigyelőképességről tanúskodó cikket találunk a cambridgei egyetemi diákéletről, a jónevű írónő: Brucknerné Farkas Gizella tollából. A Religió 1929. évi 3. füzetében Saly L. megkezdi terjedelmes tanulmányát Szilasy János Lelkipásztorságtanáról, Reméljük, hogy dolgozata során bővebben megemlékezik Szilasy figyelemreméltó pedagógiai működéséről is. Dienes Valéria Bergson filozófiájának alapgondolatait ismerteti. A Magyar Tanítóképző 1929. novemberi számában Radnai
