Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 10. szám - Gulyás József: A beiratkozások tanulságai - Hazai és külföldi irodalom
402 orientálístánál letétbe helyezte s felajánlja, hogy ha az adakozók jónak látják, szanszkrit könyveket fog rajta vásárolni Magyarország tudósai számára. Fényes világot vet a páratlan tudományéi férfiú jellemére, hogy mikor később a cég megbukott, de az angol kormány a pénzt az idegen állam polgárának hiány nélkül megtérítette, Csorna — sok más összeggel együtt — ezt is alapítványul küldte ismét haza. Ilyen gazdag és értékes tartalommal jelent meg a nagykőrösi Arany János Társaság 1927—28. évi évkönyve. Ha még azt megemlítjük, hogy a „Hivatalos közlemények“ között Benkó Imre néhány tartalmas elnöki megnyitó beszédét (1927. okt. 22, nov. 13, 1928. máj. 13) és dr. Tárás László évi beszámolóját is megtalálhatjuk, befejezésül pedig a társaság tisztikarának, választmányának és tagjainak teljes névsorát is megkapjuk, kimerítő képet adtunk a társaság egy esztendei munkásságáról, amely a helyi viszonyokhoz mérten igen gazdagnak és dícséretreméitónak, általános irodalmi szempontból pedig megnyugtatónak és figyelemreméltónak mondható. (Mezőtúr) Dr. Kovács Géza. Irodalmi kis könyvtár. Szerkesztette: Dr. Borbély István. Minerva r.-t. kiadása. Cluj — Kolozsvár, 1926. 1—3. sz. Mikor a Magyar Irodalmi Lexikon dr. Ványi és társai szerkesztésében napvilágot látott, tanári körökben nagy vita indult meg a fölött, mennyi előnyöket biztosít a tanulóifjúságnak az. ha minden fontosabb regény tartalmi kivonatát készen kapja a fenti lexikonban s nem kell annyi időt pazarolnia elolvasásukra, vagy pedig érdemes-e hát a tanulókat arra kényszeríteni, hogy ne csak a nekik tetsző — tudjuk milyen — könyveket olvassák el, hanem minden igazán értékes, irodalmi és neveléstani szempontokból is nélkülözhetetlen mű megismerését kötelezővé tegyük számukra. Én a magam részéről végtelenül tisztelek minden nemes szándékot és komoly törekvést, dr. Borbély István unit. tanár irodalmi múltja szintén kezesség arra, hogy a sorozat programmjául tűzötteket teljes egészében valóra fogja váltani, hogy a világirodalom nevezetesebb regényeinek, drámáinak, költeményes köteteinek jelentősebb tudományos müveinek, nagy műalkotásainak (képek, szobrok, épületek) stb. kritikai ismertetését fogja adni szakemberek tollából, ami teljes biztosíték a füzetek tartalmi jóságáért. Azt is elhiszem, hogy a kis könyvtár gondolatát a gyakorlati szükség vetette fel. Gyakran van ugyanis szüksége az embernek arra, hogy egyik-másik könyv tartalmát, gondolatmenetét, fontosságát, egy-egy kép, szobor, épület művészi becsét emlékezetébe visszaidézze anélkül, hogy többszáz oldalas könyvet újra el kellene olvasnia, vagy a különböző műalkotásokra vonatkozó tanulmányokat ismételten át kellene tanulmányoznia. Azután vannak vaskos könyvek, melyek annyira drágák, hogy azokat szegény emberek nem tudják megvenni, vagy aki meg tudná venni, sok más elfoglaltsága miatt nem tudná elolvasni, — de mégis szeretne felőlük alaposan tájékozódni. Hiszen ha csak szakemberek, vagy olyan érdeklődők olvasnák,
