Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 9. szám - Egyházi és iskolai hírek
376 küldötte, a maradék 850 egyházból pedig egy év leforgása alatt 98 egyháztól futott be kisebb-nagyobb összeg. Ettől a 98 egyháztól is — még így is! — 3200 P jött be, ami azt bizonyítja, hogy ha minden egyház havonta átlag csak 1—2 pengőt gyűjtene, úgy ez havonta 1100—"2000 pengőt eredményezne, ami pedig igazén nem terhelné túl sem az adakozókat, sem az adminisztrálókat. Elszomorító az a közönyösség, vagy nem is tudjuk, hogy lehetne nevezni, amivel ezt az ügyet egyházi funkcionáriusaink kezelik 1 Pedig az anyagi siker kizárólag azon fordul meg, hogy nevezettek mily mértékben karolják fel ezt az ügyet, amellyel elsősorban a saját gyermekeik sorséról gondoskodnának. És hát közömbös lehet nekünk saját gyermekeink sorsa ? . .. Ez a „röneszánsz“ is csak pusztában elhangzó szó lesz ?!-... A II. kopenhágai lutheránus vílággyűlés pedagógiai tárgyú megbeszélései. A kis káté jubileumi évében egészen természetes volt az a programm-összeállítás, amely első helyre éppen ezt tette. Dr. Reu egyetemi tanár, a kis káté speciálistéja, aki egész könyvtárt írt erről a kérdésről, a Kis Káté keletkezése és jelentősége címmel kezdte meg az előadások sorozatét. Az 1516. és az 1517. évi káté-prédikációk és az 1522-től kezdődő sorozatos beszédek mutatják a káté keletkezését. A vizitációk véglegesen meggyőzik arról Luthert, hogy könyv formában is ki kell adni ezt a nép és gyermekek száméra szánt írást. Jelentősége abban van, hogy még ma is a legjobb tanítási eszköz, mert teljesen evangéliumi és újtestamentumi tartalma van s mert a gyermek leikéhez mérten a keresztyén élet centrális gondolatait minden polemika és apologetika nélkül adja. Ezenkívül hitvallási irat és a Luthe- ránizmus egységesítésére a legalkalmasabb írás. Igazolja ezt különösképpen az, hogy itt van szó először arról az Istennek tetsző erkölcsről, amely Istenfélelemben és szeretetben nyilvánul meg, ez kívánja meg a rendületlen hitet Istenben s teszi bizonyossá a világot arról, hogy Isten országa már a földön van s végül a szentségeink üdvbizonyosságszerző ereje arról győz meg mindenkit, hogy másképpen az üdvösség nem képzelhető el. Az előadás utáni hosszú discussióban, amely főkép mint helyeslés nyilvánult meg, felcsendült az a kívánság is, hogy helyes módszeres feldolgozásra is szükség volna abból a célból, hogy tényleg közel lehessen vinni a káté sokszor érthetetlen nehézségeit az ifjúsághoz. Azonban ezt az ellen- véleménynek látszó felszólalást Nágel dr. Súlyosan orthodox felszólalása elnémitotta, aki szerint ilyesmire nincs szükség. A másik előadó D. Marahrens püspök, aki a következő címen adott elő: „Mit tegyen s mit kell tenni a mai nemzedéknek arra nézve, hogy az ősök hitét a mai nemzedék átvegye ?“ Megállapítja, hogy a nevelés a felnőttek komoly kötelessége, akik még érzik az ősök hitét s az ifjúság is csak ilyen lelkeken keresztül ismerheti meg a múltat. Az ősök hitének alapja az evangélium. Ezzel szemben a mai ifjúságot befolyásolja a 19. század szelleme, a háború chaotikus hatása, de él bennük a vágyódás is a jobb jövő után. Egyesületeik munkájából ezt lehet megállapítani s mér megindult ez a folyamat is. A relativizmus szellemétől közeledik az ifjúság az ideálizmushoz. A mai idő tehát még részben átmeneti idő s ez figyelembe veendő az eddigi tételeknél. Ezért nem lehet megijedni a természetesen előálló nehézségekig! s a leghelyesebb a káté következetes tanítása, mert az erre a célra is tökéletesen alkalmas. Ezenkívül az ismeretes vallástanítási anyag. Az iskola támogatója legyen a család és a templom, amelyek a jövőben közösen érezzék meg a rájuk nehezedő felelősséget. Az eredmény kizárólag attól függ, hogy a mai pedagógus nemzedék mennyi hittel nézi és végzi ezt a munkát.
