Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 9. szám - Egyházi és iskolai hírek
375 budapesti Bethlen Gábor emlékünnepélyek szépen, méltóságteljesen, az ünnepi hangulatot zavaró mozzanatok nélkül folytak le. Örülünk annak a hatalmas beszédnek, amelyet közoktásügyi miniszterünk tartott Bethlen Gáborról, amellyel megmutatta, hogy lehet valaki jó római katholikus anélkül, hogy a protestáns vallású nagy magyarokat lekicsinyelve, meghamisítva értékelje át. Örömünk nyomán az a reményünk támad, hogy talán mégis megvirrad, hogy talán mégis kinyílnak a szemek, meglátására annak, hogy nemzetrontók a felekezeti béke rombolói, hogy a magyar protestántizmus nemzetmentő fényes múltját nem lehet ép ésszel letagadni, hogy a magyar protestántizmus nemzetépítö dicső hivatását a magyar jövendő megépítésében nem szabad gyalázkodá- sokkal, botor gáncsvetésekkel, mesterséges akadályokkal megnehezíteni. Mi magyar protestánsok a közoktatásügyi miniszter felhívásának szíves készséggel teszünk eleget, minthogy eddig is, felhívás nélkül is aszerint cselekedtünk: — mi teljes tisztelettel hódolunk és hódoltunk mindenkor róm. kath. vallású magyar testvéreink igaz érdemei előtt. De igenis elvárjuk ennek megfelelő viszonzását is. Nem szeretnők, ha a miniszter úr által elrendelt iskolai Bethlen Gábor emlékünnepélyekbe is olyan fülsértő hang zúgna bele. mint a Jókai centennáriumba, amikor az egyik megyés püspök elrendelte a róm. kath. hitoktatóknak: világosítsák fel az ifjúságot, hogy jó katholikus ember Jókait nem ünnepelheti. Reméljük a jobbat. Borsos Károly. Egyházi és iskolai hirek. Mi is az az árvabélyeg-akció? Ad memóriám hozzuk ezt a kérdést olvasóink elé, mint a szó szoros értelmében vett röneszánszát egy áldásos ügy áldatlan pályafutásának. Letisztogatjuk most ezt a kérdést, — mint poros aktát, vagy régmúlt nagy akarásnak fájdalmas emlékét — letisztogatjuk feledéstől, közönytől, hogy kristályos ragyogásban csilloghasson egy ügy, amit Isten áldott, de — mint legtöbbször — ember elveszejtett. . . vagy -— helyesebben — veszteget. Tehát ad memóriám: 1928. június havában az ORLE elnöksége, Horthy István őnagyméltóságénak hathatós támogatásával, a református lelkészek, tanárok, tanítók árváinak, általában a református vallású tanuló-ifjaknak elősegítésére építendő „Főiskolai Kálvineum“ érdekében egy körlevelet adott ki, melyben az építendő Kálvineum javára bélyegakció megindítását jelzi, illetve annak pártolását propagálja. Az akció lényege — s annak történelme — a következő: kisebb-nagyobb címletű, a debreceni nagytemplom homlokzati képét viselő bélyegeket nyomattak. Ezeket 1100 egyháznak megküldötték azzal a kéréssel, hogy minden olyan okmányra, iratra, levélre ragasztassék, amelyek közvetlenül egyházunk tagjainak kezeihez, a lelkészek, tanárok, tanítók által szolgáltatnak ki. Hogy aztán hova milyen címletű bélyeg ragasztassék föl, azt a bélyeg kiszolgáltatójának jó lelkiismerete szabja meg. Ez volna nagy vonásokban az „ORLE Kálvineum bélyegakció“ lényege. Szent nagyot-akarás, aminél csak a „keveset szőrit" a nagyobb ... A felhívással együtt mintegy U00 egyház kapta meg a bélyegeket. Ezek közül 250 felbontatlanul vissza-
